KDS tárgyak

Hajómalom felszerelési tárgya a 19. század második feléből. A kovácsolt eszköz a lábbelire kötözve a Duna jegén való közlekedés megkönnyítésére szolgált. M-alakú, egy centiméter széles vas, melynek két végén füle van, ebbe fűzték bele a kötözőt, mely lehetett kendermadzag vagy szíj. A jégpatkónak hátul két-négy körme van, mely hegyes, ezt a jégbe vágják és így nem esnek el.

Szabadkán, Palicsfürdőn feladott képeslap. A feladatás dátuma 1943. október 19. Az előlapon a fürdőt ábrázoló kép, mellette pedig a kitölthető rész, ahol a kívánt szavak aláhúzandók. Alul felirat: HÖLGYEM! URAM! A TEGEZÉSÉRT VALÓ FELELŐSSÉGET A KIADÓRA HÁRÍTOM!

A térképen a folyónak csak Új-Futakig terjedő szakasza látható. Bejelöli a hidakat, hajóhidakat, és egyéb átkelőket, a hidakhoz csatlakozó utakat, sőt vasútvonalakat: Bécsnél a Wiener-Gloggnitzi vasutat, Pestnél a tervezett, Üllő irányába futó Középponti és a váci Vasutat. Jelmagyarázata: Fő- és székvárosok, Nagyvárosok, Vásáros helyek, Falvak, Vasutak, Gőzhajózási hivatalok és gőzhajó-kikötők. Ezen utóbbika magyar területen: Pozsony, Győr, Komárom, Esztergom, Vác,Pest, Ercs, R. Almás, Földvár, Paks, Tolna, Mohács, Erdőd (?) Vukovár, Illok. A távolságot német mérföldben adja meg.

A 19. század második felében használt, ún. Nottingham típusú fa horgászorsó rugós fékkel ellátva. Az orsókra kezdetben kenderből vagy lenből, esetenként lószőrből font zsinórt csévéltek, később a selyemből készült zsinórokat használták általánosan. Egészen az 1930-as évekig, amikor a Du Pont cég megjelent a ma is használatos műanyag zsinórral.

1771-ben kiállított vízimolnár céhlevél. Pergamenre írt, német nyelvű, gót betűs oklevél, ép függőpecséttel, a tulajdonos neve nem kivehető. A lap felső részén molnár céhjelvény-ábrázolás.

A Magyar Királyi Tudomány Egyetem Bölcsészeti Kara által 1853-ban, Bodoky Lajos nevére kiállított mérnöki oklevél. Bodoky a diploma megszerzését követően királyi főmérnökként, miniszteri tanácsosként, vízügyi felügyelőként tevékenykedett 1885-ben bekövetkezett haláláig. Pergamenre írott kéziratos oklevél, ép függőpecséttel.

A Carolina a Dunán - látkép Bernhard Antal 1816-ban álmodta a Carolina gőzhajó terveit, melynek építéséhez Sellyén, a Dráva partján kezdett hozzá. A hajót elsőként 1817. március 21-én bocsátották vízre, az előkelőségeknek pedig 1817. május 2-án mutatták be, akik elmés találmánynak nevezték az egyszerű szerkezetű gépet. A gőzhajó 42 láb hosszú, 10 láb széles volt. A császár feleségének nevéről Carolinanak elnevezett gőzhajó első távolsági próbaútjára 1818. július 21-én került sor, amikor 15 kilométeres utat tehetett meg a Duna-csatorna kikötőjéből indulva egészen Pestig.

Oktatási célú poszter, színes képen mutatja be egy süllyedő hajó mentésének technikáját. A poszter két szélső sávjában egy világítótorony külső és metszeti képe látható. Alul és felül egy-egy léc merevíti.

Ismeretlen esztergomi kutakat díszítő öntöttvas táblapár. Egyiken a város címere, valamint az 1926-os évszám, a másikon az Esztergom szabad királyi város vízvezetéke felirat, ill. a Törzs és Ormai vízvezeték-, központi fűtésszerelő és csatornázási vállalat neve olvasható.

Lúdtollvágó az 1880-as évekből, Somogyi Adolf, aszódi órásmester hagyatékából. Tintával való kézíráshoz használatos lúdtollat tettek vele írásra alkalmassá. A lúdtoll méretre vágására és hegyezésére egyaránt szolgált. Nyele ébenfából készült, oldalából kisebb penge nyitható ki a toll finom hegyezéséhez.

A Törökkanizsai Lecsapoló Társulat gőzüzemű szivattyútelepének színezett tervrajza paszpartuban: alaprajz, hosszmetszet, 2 keresztmetszet. A tervrajz az 1896. évi ezredéves országos kiállítás vízépítészeti pavilonjának egyik kiállítási darabja volt.

1838. március 15-i vízmagasságot jelző árvíztábla. Budapest V. ker., Molnár u. 28. szám alatti épület falából származik. Mészkőből faragott, enyhén repedezett. Valószínűleg nem az árvizet közvetlenül követő időszakban készült, 20. századi készítés és elhelyezés.

Kubikus (kubikos) felszerelés része, meredek töltéseken és pallókon használták a talicska húzására az ún. talicskahúzók vagy csikók. Ők legtöbbször a kubikus családtagjai közül kerültek ki (feleség, gyerekek) Anyaga gurtni. Úgy helyezték a vállukra, hogy egyik fele előre, a másik hátra essen. Hogy a nyakló végéről a zsinór vagy szíj ki ne szakadjon, a gurtnit visszahajtva levarrták, és erős fadarabkát tettek bele.

Kétoldalas emlékérem. Előlap: I. Ferencz József, körirat: Szeged szebb lesz, mint volt 1879. március 17-én Ferencz József. Hátlap: A szegedi városháza, körirata: Phönixként újjá született MDCCCLXXXIII.

Trentsenszky József litográfiája az 1838. évi pest-budai árvízről. Az összeomlott ún. Derra-ház az árvíz után. Az utcán menekülő és bútorokat cipelő, értékeiket mentő emberek. Német nyelvű feliratokkal.

Trentsensky József litográfiája az 1838. évi Pest-budai árvízről. A német színház épülete az árvíz idején. A téren ladikokon, tutajon menekülő emberek. "A képen a Színház tér (ma Vörösmarty tér)észak felől látható. A teret borító vízen csónakban István főherceg és kísérete szemléli az árvíz színhelyét. Távolabb dereglyék és tutaj, polgári ruhás emberekkel. A teret övező házak ablakaiban mindenütt bentrekedtek néznek kifelé. Az ábrázolás feltűnően nyugodt beállítású, a jelenetek mintha megmerevedett alakokat ábrázolnának. A háttérben látható csónakok utasai is mintha szemlélődők volnának, a csónakokban álldogálók pedig olyanok, mint akik tökéletes biztonságban vannak." (Kaján Imre:Jégszakadás és Duna kiáradása)

Trentsensky József litográfiája az 1838. évi Pest-budai árvízről. A pesti Király utca látképe az árvíz idején. Romba dőlt épületek, menekülő emberek. "Trentsenszky sorozatának második lapja. A Király (ma Majakovszkij) utca és Winkel (Zug) utca sarka a városi szegényház rombadőlt épületével. Ez a kép jól szemlélteti, milyen meglepetésszerűen tört rá a külvárosra az árvíz. A jégtáblákat is hordó hullámok egy hintót borítanak fel, a vízben fuldokló, segítségért integető férfiakat és nőket láthatunk. A kisebb házak már teljesen a vízbe rogytak. Egy romépület padlásán egyedül ottmaradt asszony jajveszékel. A távolban menekültekkel teli mentőcsónak közeledik a fuldoklók felé. A kép a kétségbeesés és pusztulás óráit megrázóan tárja elénk." (Kaján Imre:Jégszakadás és Duna kiáradása)

A Magyar Nemzeti Szövetség által kiadott fekete-fehér plakát. Felirata: Mi maradt nekünk? Volt 2.000.000 lóerő - maradt 119.000 lóerő. A plakát apró betűs felirata szerint a plakáton látható ábrázolás Makoldy József Mi maradt nekünk? című könyvéből származik. Fő motívuma a plakát szinte egészét kitöltő felülcsapott vízikerék.

Téglányalakú faműszer, egyik hosszoldalára tükörjeliratos beosztás 0-50, amit tükrös leolvasóléccel lehet leolvasni. Másik hosszoldalán irányszálkeresztes dioptria van. A hosszoldalra merőlegesen két 18-36 és 3-21-ig számozott skála közt kihúzható faléc van. Végére függőón erősítve. A műszer tükre törött. Spiegelhypsometer in Metertheilung Faustmann´s jelzéssel.

A dokumentáció helyszínrajzot, alaprajzot és hossz-szelvényt tartalmaz, megadja a gőzgép és a kazán adatait is. Pontos címe: A sarud-sajfoki főcsatorna torkolatára építendő második szivattyútelep tervrajza (1896).

Gróf Forgách Józsefné és társai patvarci (patvarczi) vízimalmának magyar nyelvű feliratokkal ellátott részletrajza. A rajzon látható az Ipolyból kiágazó malomcsatorna és a malomkerekek felülnézetből, az árapasztó- és malomzsilip elölnézete, valamint a malom hosszmetszete.

A teodolit mérőműszer, ami vízszintes és függőleges szögek precíz mérésére alkalmas. Elsősorban a geodézia és a csillagászat használja. A teodolit alapvetően a háromszögeléshez kifejlesztett műszer, amely azt használja ki, hogy a háromszög két szög és egy távolság ismeretében megrajzolható, koordinátái kiszámíthatóak.

Original Odhner hordozható mechanikus számológép az 1930-es évekből. Műszaki és pénzügyi számítások elvégzésére használták. Az Odhner arithmométer egy kiemelkedően sikeres mechanikus számológép, melyet egy svéd bevándorló, W. T. Odhner talált fel 1873-ban, Oroszországban.

Pilatus Porter Turbo PC-6 típusú egyhajtóműves, gázturbinás, turbólégcsavaros repülőgép léptékhelyes modellje. Eredetije 1972-től 1992-ig a vízügyi repülőszolgálat használatában volt, majd Franciaországba került, ahol 2003-ban gyújtogatás következtében megsemmisült. Méretarány: 1:10.