KDS tárgyak

Sokszorosított, vízfestékkel készített hajómalom átnézeti képe metszetekkel. A hajómalmok olyan római korból eredeztethető malomszerkezetek, melyeket két úszó fahajóra helyeztek és a legkedvezőbb vízáramlatban horgonyoztak le. Szerkezetüket tekintve hasonlítanak a vízimalmokra. Mindkettő a víz energiáját használja fel a gabona őrléséhez, még a méreteik is megegyeznek nagyjából. Különbség azonban a vízfolyás mérete, valamint az, hogy a hajómalmok nem helyhez kötöttek. Helyzetüket kora tavasztól, a vízre eresztéstől (József naptól, március 19.) ősz végéig (András napig, november 30.) a víz sodrásának megfelelően változtatták. A magyarországi hajómalmokat két hajótest összekapcsolásából alakították ki. A nagyobb volt az ún. házhajó, a kisebb a völgyhajó, vagy más néven tombác. A két hajó között, azokra támaszkodva helyezkedett el a vízikerék. A malmokhoz általában tartozott egy kis ladik is, mellyel a zsákokban raktározott gabonát szállították ki a partra.

A Középtiszai ármentesítő társulat és a szomszédos Alsó-szabolcsi és Berettyő-Körös vízszabályozási társulat határvonalainak térrajza, amelyek 1891-ben miniszteri megállapítással történtek. Bal felső sarokban jelmagyarázat, köztük a vasút vonalak jelzéseivel is. Lépték: 1: 250 000. Nyelv: magyar ----- közlekedési térkép; vízügyi társulati térkép

A térkép a Gellért-hegyet 1874. évi állapotában ábrázolja. Látható rajta a Haynau által építtetett fellegvár (Citadella) a hegy lábánál a Rudas fürdő, illetve a lap bal alsó sarkában az egykori gyógyiszapjáról híres Sáros fürdő. Ennek helyén áll ma a Gellért Szálló és Fürdő. A hegy délnyugati része még szőlővel volt teleültetve. amelyeket az 1880-as években a filoxéra-járvány pusztított el. Nyelv: magyar

A Magyar Királyság, Erdélyi Fejedelemség és a Temesvári Bánság úttérképe. Horvátország nélkül. Főbb útcsomópontok pirossal jelölve: Bécs, Pozsony, Buda, Temesvár, Szeben. Buda van megjelölve Magyarország fővárosaként. A tájegységek franciául, egyes városok németül és magyarul is meg vannak adva. A térkép körül földrajzi fokbeosztás. A főbb folyók vonalai közelítőleg helyesen, a Balaton kissé torzítva ábrázolva. A pozsareváci béke (1718) utáni állapotot ábrázolja II. Lipót császár korából. Könyvből kiemelve. Kartus jobb felső sarokban. Lépték: 1: 1 900 000. Nyelv: francia

A térkép keletkezésekor a 19. század második évtizedében Ferenc király volt Magyarországon az uralkodó. A címben a szerző fővárost említ, de a reformkor hajnalán az ország fővárosa Pozsony volt. A Dunán hajóhidat jelöl és ekkor még Pest Buda között két sziget állt: A Szent Margit-sziget és délebbre a budai Kis-sziget (másik nevén Festő-sziget.) Készítője külön színekkel jelölte az egykori városrészeket. Nyelv: német

Az 1838-as árviz utáni Pest rajzterve. A soroksári és váci újonnan épített töltések, a tervezett töltések vonala, hajóhíd, épülettoldások, kitűzött új építési helyek jelölésével. Az egyes városrészek utcái és terei külön felsorolásban. Nyelv: magyar; német

Telepy Károly Vaskapu c. olajfestménye. Az aranyozott kereten Széchenyi és a Traján út megnevezés szerepel. Szignó nélkül. A képen a Vaskapu-szoros látható, jobb oldalon az ún. Széchenyi-út, rajta két férfi. A Dunán a távolban egy bőgőshajó.

Telepy Károly Vaskapu című olajfestménye. Az aranyozott kereten kis táblán felirat: Cataracte D Jzlas (Izlas-zuhatag). A képen a hegyekkel övezett folyószakaszon gőzhajó látható, a kép sarkában a festő szignója.

A mázas, gipszből készült, kézzel festett díszes korong a Körös-Tisza-Maros-közi megyényi terület ármentesítésének állít emléket. Egyik oldalán az árterület térképe és töltésének keresztmetszete látható, másik oldalán a Mindszent-Apátfalvi Ármentesítő Társulat 1846. évi megalakításától a munkálatokban részt vevő műszakiak nevei olvashatók 1883-ig, peremén pedig a Szózat kezdő sorai: Hazádnak rendületlenül légy híve oh magyar. Mázas gipsz tartótokkal.

Szerződvény: A Tiszavölgy szabályozására, rendezésére, valamint a Tiszavölgyi Társulat létrehozására. A Kárpát-medence legnagyobb környezet-átalakító munkájával sikerült az Alföld jelentős részét ármentesíteni, közlekedési viszonyait javítani, valamint hatalmas területeket művelés alá vonni. Ugyanakkor eltűnt a folyó korábbi legendás halbősége, sok helyen a belvíz vagy a szikesedő talaj okozott gondokat. Az első kapavágást maga Széchenyi István végezte el Tiszadobon 1846. augusztus 27-én. A folyó hossza 1419 km-ről 962 km-re rövidült 112 kanyarulat átvágása után. Az okmány nyomdai eljárással készült, melynek végén gr. Széchenyi István ellenjegyző kézírása tintával.

Eredeti felvétel az 1876-os esztergomi árvízről. Felirata: Az esztergomi árvíkárosultak javára fényképezte s az egész bejövendő összeget ugyanazok segélyezésére felajánlotta Beszédes Sándor fényképész 1876 februárjában és márciusában jeges árvíz vonult le a Dunán. Február 22-én az ószőnyi határban feltorlódott a Duna jege, s az emiatt felduzzadt folyó több helyen, összesen mintegy 3 km hosszban átszakította a Vág és a Kis-Duna menti, valamint a komáromi töltéseket. Az áradás következtében közel 600 négyzetkilométer terület került víz alá, többek között Esztergom városának alacsonyan fekvő részei.

Eredeti felvétel az 1876-os esztergomi árvízről. Felirata: Az esztergomi árvíkárosultak javára fényképezte s az egész bejövendő összeget ugyanazok segélyezésére felajánlotta Beszédes Sándor fényképész 1876 februárjában és márciusában jeges árvíz vonult le a Dunán. Február 22-én az ószőnyi határban feltorlódott a Duna jege, s az emiatt felduzzadt folyó több helyen, összesen mintegy 3 km hosszban átszakította a Vág és a Kis-Duna menti, valamint a komáromi töltéseket. Az áradás következtében közel 600 négyzetkilométer terület került víz alá, többek között Esztergom városának alacsonyan fekvő részei. Az árvíz pusztításait Beszédes Sándor esztergomi fényképész dokumentálta és egy fotóalbum formájában adta ki.

Eredeti felvétel az 1876-os esztergomi árvízről. Felirata: Az esztergomi árvíkárosultak javára fényképezte s az egész bejövendő összeget ugyanazok segélyezésére felajánlotta Beszédes Sándor fényképész 1876 februárjában és márciusában jeges árvíz vonult le a Dunán. Február 22-én az ószőnyi határban feltorlódott a Duna jege, s az emiatt felduzzadt folyó több helyen, összesen mintegy 3 km hosszban átszakította a Vág és a Kis-Duna menti, valamint a komáromi töltéseket. Az áradás következtében közel 600 négyzetkilométer terület került víz alá, többek között Esztergom városának alacsonyan fekvő részei. Az árvíz pusztításait Beszédes Sándor esztergomi fényképész dokumentálta és egy fotóalbum formájában adta ki.

Eredeti felvétel az 1876-os esztergomi árvízről. Felirata: Az esztergomi árvíkárosultak javára fényképezte s az egész bejövendő összeget ugyanazok segélyezésére felajánlotta Beszédes Sándor fényképész 1876 februárjában és márciusában jeges árvíz vonult le a Dunán. Február 22-én az ószőnyi határban feltorlódott a Duna jege, s az emiatt felduzzadt folyó több helyen, összesen mintegy 3 km hosszban átszakította a Vág és a Kis-Duna menti, valamint a komáromi töltéseket. Az áradás következtében közel 600 négyzetkilométer terület került víz alá, többek között Esztergom városának alacsonyan fekvő részei. Az árvíz pusztításait Beszédes Sándor esztergomi fényképész dokumentálta és egy fotóalbum formájában adta ki.

Eredeti felvétel az 1876-os esztergomi árvízről. Felirata: Az esztergomi árvíkárosultak javára fényképezte s az egész bejövendő összeget ugyanazok segélyezésére felajánlotta Beszédes Sándor fényképész 1876 februárjában és márciusában jeges árvíz vonult le a Dunán. Február 22-én az ószőnyi határban feltorlódott a Duna jege, s az emiatt felduzzadt folyó több helyen, összesen mintegy 3 km hosszban átszakította a Vág és a Kis-Duna menti, valamint a komáromi töltéseket. Az áradás következtében közel 600 négyzetkilométer terület került víz alá, többek között Esztergom városának alacsonyan fekvő részei. Az árvíz pusztításait Beszédes Sándor esztergomi fényképész dokumentálta és egy fotóalbum formájában adta ki.

Eredeti felvétel az 1876-os esztergomi árvízről. Felirata: Az esztergomi árvíkárosultak javára fényképezte s az egész bejövendő összeget ugyanazok segélyezésére felajánlotta Beszédes Sándor fényképész 1876 februárjában és márciusában jeges árvíz vonult le a Dunán. Február 22-én az ószőnyi határban feltorlódott a Duna jege, s az emiatt felduzzadt folyó több helyen, összesen mintegy 3 km hosszban átszakította a Vág és a Kis-Duna menti, valamint a komáromi töltéseket. Az áradás következtében közel 600 négyzetkilométer terület került víz alá, többek között Esztergom városának alacsonyan fekvő részei. Az árvíz pusztításait Beszédes Sándor esztergomi fényképész dokumentálta és egy fotóalbum formájában adta ki.

Eredeti felvétel az 1876-os esztergomi árvízről. Felirata: Az esztergomi árvíkárosultak javára fényképezte s az egész bejövendő összeget ugyanazok segélyezésére felajánlotta Beszédes Sándor fényképész 1876 februárjában és márciusában jeges árvíz vonult le a Dunán. Február 22-én az ószőnyi határban feltorlódott a Duna jege, s az emiatt felduzzadt folyó több helyen, összesen mintegy 3 km hosszban átszakította a Vág és a Kis-Duna menti, valamint a komáromi töltéseket. Az áradás következtében közel 600 négyzetkilométer terület került víz alá, többek között Esztergom városának alacsonyan fekvő részei. Az árvíz pusztításait Beszédes Sándor esztergomi fényképész dokumentálta és egy fotóalbum formájában adta ki.

Eredeti felvétel az 1876-os esztergomi árvízről. Felirata: Az esztergomi árvíkárosultak javára fényképezte s az egész bejövendő összeget ugyanazok segélyezésére felajánlotta Beszédes Sándor fényképész 1876 februárjában és márciusában jeges árvíz vonult le a Dunán. Február 22-én az ószőnyi határban feltorlódott a Duna jege, s az emiatt felduzzadt folyó több helyen, összesen mintegy 3 km hosszban átszakította a Vág és a Kis-Duna menti, valamint a komáromi töltéseket. Az áradás következtében közel 600 négyzetkilométer terület került víz alá, többek között Esztergom városának alacsonyan fekvő részei. Az árvíz pusztításait Beszédes Sándor esztergomi fényképész dokumentálta és egy fotóalbum formájában adta ki.

Eredeti felvétel az 1876-os esztergomi árvízről. Felirata: Az esztergomi árvíkárosultak javára fényképezte s az egész bejövendő összeget ugyanazok segélyezésére felajánlotta Beszédes Sándor fényképész 1876 februárjában és márciusában jeges árvíz vonult le a Dunán. Február 22-én az ószőnyi határban feltorlódott a Duna jege, s az emiatt felduzzadt folyó több helyen, összesen mintegy 3 km hosszban átszakította a Vág és a Kis-Duna menti, valamint a komáromi töltéseket. Az áradás következtében közel 600 négyzetkilométer terület került víz alá, többek között Esztergom városának alacsonyan fekvő részei. Az árvíz pusztításait Beszédes Sándor esztergomi fényképész dokumentálta és egy fotóalbum formájában adta ki.

Eredeti felvétel az 1876-os esztergomi árvízről. Felirata: Az esztergomi árvíkárosultak javára fényképezte s az egész bejövendő összeget ugyanazok segélyezésére felajánlotta Beszédes Sándor fényképész 1876 februárjában és márciusában jeges árvíz vonult le a Dunán. Február 22-én az ószőnyi határban feltorlódott a Duna jege, s az emiatt felduzzadt folyó több helyen, összesen mintegy 3 km hosszban átszakította a Vág és a Kis-Duna menti, valamint a komáromi töltéseket. Az áradás következtében közel 600 négyzetkilométer terület került víz alá, többek között Esztergom városának alacsonyan fekvő részei. Az árvíz pusztításait Beszédes Sándor esztergomi fényképész dokumentálta és egy fotóalbum formájában adta ki.

Eredeti felvétel az 1876-os esztergomi árvízről. Felirata: Az esztergomi árvíkárosultak javára fényképezte s az egész bejövendő összeget ugyanazok segélyezésére felajánlotta Beszédes Sándor fényképész 1876 februárjában és márciusában jeges árvíz vonult le a Dunán. Február 22-én az ószőnyi határban feltorlódott a Duna jege, s az emiatt felduzzadt folyó több helyen, összesen mintegy 3 km hosszban átszakította a Vág és a Kis-Duna menti, valamint a komáromi töltéseket. Az áradás következtében közel 600 négyzetkilométer terület került víz alá, többek között Esztergom városának alacsonyan fekvő részei. Az árvíz pusztításait Beszédes Sándor esztergomi fényképész dokumentálta és egy fotóalbum formájában adta ki.

Eredeti felvétel az 1876-os esztergomi árvízről. Felirata: Az esztergomi árvíkárosultak javára fényképezte s az egész bejövendő összeget ugyanazok segélyezésére felajánlotta Beszédes Sándor fényképész 1876 februárjában és márciusában jeges árvíz vonult le a Dunán. Február 22-én az ószőnyi határban feltorlódott a Duna jege, s az emiatt felduzzadt folyó több helyen, összesen mintegy 3 km hosszban átszakította a Vág és a Kis-Duna menti, valamint a komáromi töltéseket. Az áradás következtében közel 600 négyzetkilométer terület került víz alá, többek között Esztergom városának alacsonyan fekvő részei. Az árvíz pusztításait Beszédes Sándor esztergomi fényképész dokumentálta és egy fotóalbum formájában adta ki.

A képet ifj. Storno Ferenc készítette, a művésznek a családjuknál tett látogatása emlékére. Eredeti kép 10 mm vastag falapon. Hátoldalán német nyelvű írás. A soproni Storno család Széchenyi gyűjteményéből származó dokumentum.

Sparklet Patent Auto-Syphon szódásszifon 1927-ből. Átlátszó üveg test drótfonat borítással, nyakán körirattal: Vízzel a vörös vonalig töltendő!. Talpán 087 jelzés. A szifon fején patrontartó, benne egy már elhasznált patronnal.