Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében lefotózott és a Duna Múzeum által beküldött tárgyak.
KDS tárgyak
![Törökbecsei belsőségi töltés](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/598143-dm_tk_24208/toeroekbecsei_belsosegi_t/200w_toeroekbecsei-belsosegi-toeltes-598143-028646.jpg)
A törökbecsei belsőségi töltés színezett látképe az 1895-ös tiszai árvíz idején (paszpartuban). A kép előterében a vízzel borított hullámtér, jobb oldalán nyárigáttal magasított védtöltés, mögötte házak. A gátkoronán a védekezésben résztvevők csoportja. A fénykép a Törökbecsei Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat kiállítási tárgya volt az 1896-os ezredéves (millenniumi) országos kiállítás vízépítészeti pavilonjában.
![Kerektói zsilip építése](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/598082-dm_tk_24158/kerektoi_zsilip_epitese/200w_kerektoi-zsilip-epitese-598082-321728.jpg)
Látkép a kerektói zsilip építéséről (paszpartuban). Fekete-fehér archív fotó. A zsilip alapelemének építése, betonozása. Háttérben a felhagyott régi zsilip. A fénykép kiállítási tárgy volt az 1896-os ezredéves (millenniumi) országos kiállítás vízépítészeti pavilonjában.
![A csókai zsilip őrháza](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/598083-dm_tk_24159/a_csokai_zsilip_orhazanak/200w_a-csokai-zsilip-orhazanak-latkepe-598083-800957.jpg)
A csókai zsilip őrházának látképe (paszpartuban). Fekete-fehér archív fotó. A Tisza árvédelmi gátjáról készült felvételen a gát mentett oldali rézsűje mellett, annak feljárójához épült gátőrház és melléképülete. A fénykép kiállítási tárgy volt az 1896-os ezredéves (millenniumi) országos kiállítás vízépítészeti pavilonjában.
![Kerektó partvédelme](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/598084-dm_tk_24160/kerektoi_partvedelmi_muev/200w_kerektoi-partvedelmi-muevek-598084-911233.jpg)
Színezett látkép a kerektói partvédelmi művekről (paszpartuban). A Tisza partja a középvizi szabályozást segítő sarkantyúkkal. A part mellett kikötött lakóhajó. A felvétel kiállítási tárgy volt az 1896-os ezredéves (millenniumi) kiállítás vízépítészeti pavilonjában.
![Tisza-Szentmiklósi zsilip](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/598085-dm_tk_24161/tisza-szentmiklosi_zsilip/200w_tisza-szentmiklosi-zsilip-598085-093758.jpg)
Látkép a Tisza-Szentmiklósi zsilipről (paszpartuban). Fekete-fehér archív fotó. A zsilip mentett oldali képe, a zsilip őrházzal. A gátkoronán a kézi hajtású elzárószerkezet.
![Tiszaszentmiklósi partvédelem](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/598087-dm_tk_24163/tiszaszentmiklosi_partved/200w_tiszaszentmiklosi-partvedelmi-muevek-598087-738950.jpg)
Látkép a tiszaszentmiklósi partvédelmi művekről (paszpartuban). Fekete-fehér archív fotó. A folyó partja egymástól körülbelül 10-15 m-re elhelyezett rőzseborítású kősarkantyúkkal védve. A kép előterében egy fehér ruházatú férfi ülő alakja. A fénykép a Felső-torontáli Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat kiállítási tárgya volt az 1896-os ezredéves (millenniumi) országos kiállítás vízépítészeti pavilonjában.
![1895. évi árvíz Szerbkeresztúron](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/598088-dm_tk_24164/szerbkereszturi_0_pont_az/200w_szerbkereszturi-0-pont-az-1895-evi-arvizkor-598088-604131.jpg)
Látkép: a szerbkeresztúri 0 pont az 1895. évi árvízkor (paszpartuban). Fekete-fehér archív fotó. A Tisza gátja árvíz idején a mentett oldal felől, a gáton 3 férfi áll (ismeretlen).
![Padéi partvédelmi művek](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/598089-dm_tk_24165/padei_partvedelmi_muevek/200w_padei-partvedelmi-muevek-598089-447843.jpg)
Látkép a padéi partvédelmi művekről (paszpartuban). Fekete-fehér archív fotó. Sarkantyúkkal védett partszakasz.
![A csókai védőtöltés](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/598090-dm_tk_24166/a_csokai_vedotoeltes/200w_a-csokai-vedotoeltes-598090-667227.jpg)
Látkép a csókai védőtöltésről (paszpartuban). Fekete-fehér archív fotó. A mentett oldalon a csókai belvízátemelő szivattyútelep.
![Padéi zsilip](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/598091-dm_tk_24167/padei_zsilip/200w_padei-zsilip-598091-187598.jpg)
Látkép a padéi zsilipről (paszpartuban). színezett archív fotó. Kétnyílású, kézi hajtású gall-láncos felhúzószerkezettel ellátott zsilip. A fénykép a Felső-torontáli Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat kiállítási tárgya volt az 1896-os ezredéves (millenniumi) országos kiállítás vízépítészeti pavilonjában.
![A Maros medre a bezdini jégtorlódás helyén, felülről](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/598096-dm_tk_24171/a_maros_medre_a_bezdini_j/200w_a-maros-medre-a-bezdini-jegtorlodas-helyen-feluelrol-598096-418579.jpg)
A Maros folyó egy szakaszát ábrázoló színezett fénykép (paszpartuban). A felvétel kiállítási tárgy volt az 1896-os ezredéves (millenniumi) kiállítás vízépítészeti pavilonjában.
![A Maros medre a bezdini jégtorlódás helyén](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/598099-dm_tk_24172/a_maros_medre_a_bezdini_j/200w_a-maros-medre-a-bezdini-jegtorlodas-helyen-598099-710869.jpg)
A Maros folyó egy szakaszát ábrázoló színezett fénykép (paszpartuban). A folyó medrének közepén nagy kiterjedésű zátonysziget. A felvétel kiállítási tárgy volt az 1896-os ezredéves (millenniumi) kiállítás vízépítészeti pavilonjában.
![Az 1895. évi tiszai árvíz](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/598100-dm_tk_24173/alsotiszai_vedekezes_1895/200w_alsotiszai-vedekezes-1895-evben-598100-131945.jpg)
Látkép az alsótiszai árvédekezésről az 1895. évi árvíz idején (paszpartuban). Fekete-fehér archív fotó. Az árterület képe, a hullámzás ellen rőzseművel védett gát. A kép jobb szélén egy, a gáton ülő paraszti ruhás férfi látható. A fénykép a Felső-torontáli Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat kiállítási tárgya volt az 1896-os ezredéves (millenniumi) országos kiállítás vízépítészeti pavilonjában.
![Árvízi védekezés az Alsó-Tiszán 1895-ben](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/598101-dm_tk_24174/vedekezes_az_also-tiszai_/200w_vedekezes-az-also-tiszai-vonalon-1895-evben-598101-218472.jpg)
Látkép az alsótiszai árvédekezésről az 1895. évi árvíz idején. A tiszai árvédelmi töltés képe. A hullámzás elleni védelemhez előkészített anyagokkal.
![Védekezés a csókai vonalon 1895. évben](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/598102-dm_tk_24175/vedekezes_a_csokai_vonalo/200w_vedekezes-a-csokai-vonalon-1895-evben-598102-671469.jpg)
Színezett fénykép az 1895-ös tiszai árvíz idejéből (paszpartuban). A kép előterében az árvédelmi töltés hullámzás elleni védekezési módja látható karók közé font rőzseművel, a háttérben a folyó vízzel borított ártere. A felvétel kiállítási tárgy volt az 1896-os ezredéves (millenniumi) kiállítás vízépítészeti pavilonjában.
![Rőzseborítás Szerb-Keresztúron 1895-ben](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/598103-dm_tk_24176/rozseboritas_szerb-keresz/200w_rozseboritas-szerb-kereszturon-1895-ben-598103-147340.jpg)
Látkép: Rőzseborítás Szerb-Keresztúron 1895. évben (paszpartuban). Fekete-fehér archív fotó. A Tisza gátjának hullámverés elleni védelme karók közé fonott rőzseborítással. A gáton 3 férfialak polgári öltözetben és egy kutya.
![Kerektói zsilip](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/598104-dm_tk_24177/kerektoi_zsilip/200w_kerektoi-zsilip-598104-477536.jpg)
A kerektói zsilip mentett oldali látképe (paszpartuban). Kézi működtetésű zsilip fogasléccel, az ideiglenes elzáróelemek görgősínes depóniája a műtárgy bal oldali szárnyfala fölött. A kép bal oldalán polgári ruhás férfi áll. A felvétel kiállítási tárgy volt az 1896-os ezredéves (millenniumi) kiállítás vízépítészeti pavilonjában.
![Gombos-Vajszkai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat szivattyútelepe](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/598111-dm_tk_24182/a_gombos-vajszkai_Armente/200w_a-gombos-vajszkai-Armentesito-es-belvizszabalyozo-tarsulat-szivattyutelepe-598111-842493.jpg)
A VIII. ker. m. kir. kultúrmérnöki hivatal - A Gombos-Vajszkai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat szivattyútelepének látképe. Fekete-fehér felvétel paszpartuban. A szivattyútelep két üzemi épülete.
![Gátőrház, Versecz-Paulisi csatorna](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/598119-dm_tk_24192/gatorhaz_a_versecz-paulis/200w_gatorhaz-a-versecz-paulisi-csatorna-jobbpartjan-az-alibunari-mocsarvideken-598119-578781.jpg)
Gátőrlak a Versecz-Paulisi csatorna jobb partján a 30. km-nél az alibunári mocsárvidéken (paszpartuban). A csatorna gátkoronáján készült felvétel előterében a gáttestbe épített beeresztő zsilip látható, kezelőhídján egy férfi és egy nő áll. Mellette egy polgári ruházatú férfi és gyerekek. A háttérben a gátőrház és az alibunári rét. A fénykép a Temes-Begavölgyi Vízszabályozási Társulat kiállítási tárgya volt az 1896-os ezredéves (millenniumi) országos kiállítás vízépítészeti pavilonjában.
![Magyarország általános térképe](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/623003-dm_tt_23021510/magyarorszag_altalanos_te/200w_magyarorszag-altalanos-terkepe-623003-2.jpg)
Lipszky János kartográfus térképe. Első Magyarország falitérképe 1805-ben jelent meg, amely már jórészt felméréseken alapult. E térkép egy későbbi munkája, az alsó szélénél Magyagrországra vonatkozó közigazgatási adatok olvashatóak. Nyelv: latin
![Pest csatornázási térképe](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/622742-dm_tt_23031620/pest_csatornazasi_terkepe/200w_pest-csatornazasi-terkepe-622742-3.jpg)
A 19. században a városiasodás és iparosodás miatt megnőtt a városok szennyvízkibocsátása, azért szükségessé vált a megfelelő csatornarendszerek kiépítése. Ez elsőként olyan nagyvárosokban indult meg, mint Párizs, London, vagy Berlin, melyek később példaként szolgáltak a budapesti hálózat megépítéséhez. 1869. január 14-én Sir Morton Peto angol vállalkozó tervet nyújtott be Pest város csatornahálózatának rendezésére, melyet London főmérnöke William Bazalgette készített. A tervben javaslatot tett a város csatornázási rendszerének megújítására és a megfelelő főgyűjtőcsatornák megépítésére is. Az itt látható térkép – Pest csatornázási terve - is ezen munkájához kapcsolódik. A Bazalgette-terv Buda csatornázásával nem foglalkozott, azt később Reitter Ferenc mérnök dolgozta ki, Bazalgette tervei alapján. A térképen láthatók a korabeli Pest városa utcái, és az ott tervezett csatornák. A térkép alsó részében pedig a fentebb piros vonallal jelzett csatornák rajza látható részletesebben. Nyelv: angol
![Ármentesítő és Vízszabályozó Társulatok](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/624239-dm_tt_23041858/Armentesito_es_vizszabaly/200w_Armentesito-es-vizszabalyozo-tarsulatok-624239-2.jpg)
Az 1900-as párizsi világkiállításra készült a térkép. Két felső sarkában egy-egy vizes élőhelyet ábrázoló rajzon a baloldalon magyarul, a jobb oldalon franciául olvasható a cím. A térképen - szintén két nyelven - a Dunai (összesen 24, de ebből csak 22 van megnevezve) és a Tiszai társulatok (összesen 40) felsorolása található, melyek területét különböző színnel meg is jelölt készítője a folyó mentén. Lépték: 1: 900 000. Nyelv: francia; magyar
![Vízhasználati Lecsapoló és Belvízlevezető Társulatok - 1898](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/624154-dm_tt_23041859/vizhasznalati_lecsapolo_e/200w_vizhasznalati-lecsapolo-es-belvizlevezeto-tarsulatok--1898-624154.jpg)
A térkép az 1900-as párizsi világkiállításra készült. A két felső sarkán magyarul és franciául is megtalálható a cím és a ˝Párizs 1900˝ jelzés. Az 1898-as állapotot mutatja, a kerületi főfelügyelőségekkel, valamint a kultúrmérnöki kerületek vármegyék szerinti kimutatásával. A főfelügyelőségekhez tartozó társulatokat külön táblázatban is felsorolja (csak francia nyelven, a térképen azok területét számokkal és színekkel is jelzi.) A felsorolt társulatok száma 103. Lépték: 1: 900 000. Nyelv: francia; magyar.
![Magyarország leírása (1580)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/624940-dm_tt_237714/magyarorszag_leirasa_1580/200w_magyarorszag-leirasa-1580-624940-2.jpg)
Wolfgang Lazius bécsi orvos, történész és térképész, 1541-ben I. Ferdinánd magyar király kíséretében részt vett Buda ostromában. Ezt követően rajzolta meg térképét, melynek forrása az első ismert Magyarország térkép, Lázár deák mappája volt. 1556-ban jelent meg Bécsben. Eredeti színezésű. Tájolása ugyan helyes, de vízrajza rossz: a Duna vonalának hibás ábrázolása maga után vonta a Kárpát-medence folyóinak és így az egész országnak torz ábrázolását. A Balaton É-D-i partját fölcserélte, így Tihany a déli, a Sió az északi partra került. A Zala elfolyik a Balaton előtt. A lap jobb alsó sarkában található kartusban jelmagyarázat helyett a feliratok olvasásának útmutatóját adaja. A magyar szavak esetében: ch = cz; s = sch; z = s; w = v Y. A távolságot magyar mérföldben adja meg. Földrajzi koordinátákkal ellátott. A lap hátoldalán az ország földrajzának, gazdasági- társadalmi viszonyainak, főbb városainak ismertetését adja. Az Al-Dunán Traianus hídjának maradványait is megemlíti. Végül Magyarország földjének termékenységét, aranyban, ezüstben való gazdagságát, folyóinak aranyban, halban való bővelkedését dicsőíti. Az országról közölt leíráshoz forrásait is megnevezi: S. Broderich, Ant. Bonfini, M. a Michou, Munster, G. Wernher. Vászonra kasírozott. Lépték: 1: 1 340 964. Nyelv: latin
[Rekord frissítve: ]