1965-ös dunai árvíz június 24-26-án

Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt. Árvíz esetén a töltésen átcsorduló, átfolyó, átömlő víz elmoshatja a töltést. Minél homokosabb, lazább a töltés anyaga, az átcsordulásból keletkező kimosás annál gyorsabb, az elmosás veszélye annál nagyobb. Jelentősen csökkenthető az elmosás veszélye, ha a mentett oldalon a vizet fólián vezetjük le, úgy, hogy a víz ne jusson be a fólia alá. Ehhez a fóliát homokzsákokkal kell leterhelni. A víz alatti fóliaelhelyezésben és leterhelésben búvárok segítenek.

Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt. Árvíz esetén a töltésen átcsorduló, átfolyó, átömlő víz elmoshatja a töltést. Minél homokosabb, lazább a töltés anyaga, az átcsordulásból keletkező kimosás annál gyorsabb, az elmosás veszélye annál nagyobb. Jelentősen csökkenthető az elmosás veszélye, ha a mentett oldalon a vizet fólián vezetjük le, úgy, hogy a víz ne jusson be a fólia alá. Ehhez a fóliát homokzsákokkal kell leterhelni. A víz alatti fóliaelhelyezésben és leterhelésben búvárok segítenek.

Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt. Árvíz esetén a töltésen átcsorduló, átfolyó, átömlő víz elmoshatja a töltést. Minél homokosabb, lazább a töltés anyaga, az átcsordulásból keletkező kimosás annál gyorsabb, az elmosás veszélye annál nagyobb. Jelentősen csökkenthető az elmosás veszélye, ha a mentett oldalon a vizet fólián vezetjük le, úgy, hogy a víz ne jusson be a fólia alá. Ehhez a fóliát homokzsákokkal kell leterhelni.

Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt. Árvíz esetén a töltésen átcsorduló, átfolyó, átömlő víz elmoshatja a töltést. Minél homokosabb, lazább a töltés anyaga, az átcsordulásból keletkező kimosás annál gyorsabb, az elmosás veszélye annál nagyobb. Jelentősen csökkenthető az elmosás veszélye, ha a mentett oldalon a vizet fólián vezetjük le, úgy, hogy a víz ne jusson be a fólia alá. Ehhez a fóliát homokzsákokkal kell leterhelni. A víz alatti fóliaelhelyezésben és leterhelésben búvárok segítenek.

Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt. Árvíz esetén a töltésen átcsorduló, átfolyó, átömlő víz elmoshatja a töltést. Minél homokosabb, lazább a töltés anyaga, az átcsordulásból keletkező kimosás annál gyorsabb, az elmosás veszélye annál nagyobb. Jelentősen csökkenthető az elmosás veszélye, ha a mentett oldalon a vizet fólián vezetjük le, úgy, hogy a víz nem jut be a fólia alá.

Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt. Árvíz esetén a töltésen átcsorduló, átfolyó, átömlő víz elmoshatja a töltést Minél homokosabb, lazább a töltés anyaga, az átcsordulásból keletkező kimosás annál gyorsabb, az elmosás veszélye annál nagyobb. Jelentősen csökkenthető az elmosás veszélye, ha a mentett oldalon a vizet fólián vezetjük le, úgy, hogy a víz nem jut be a fólia alá.

Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt. Árvíz esetén a töltésen átcsorduló, átfolyó, átömlő víz elmoshatja a töltést Minél homokosabb, lazább a töltés anyaga, az átcsordulásból keletkező kimosás annál gyorsabb, az elmosás veszélye annál nagyobb. Jelentősen csökkenthető az elmosás veszélye, ha a mentett oldalon a vizet fólián vezetjük le, úgy, hogy a víz nem jut be a fólia alá.

Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt. Árvíz esetén a töltésen átcsorduló, átfolyó, átömlő víz elmoshatja a töltést Minél homokosabb, lazább a töltés anyaga, az átcsordulásból keletkező kimosás annál gyorsabb, az elmosás veszélye annál nagyobb. Jelentősen csökkenthető az elmosás veszélye, ha a mentett oldalon a vizet fólián vezetjük le, úgy, hogy a víz nem jut be a fólia alá.

Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt.

Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt.

Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt.

Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt.

Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt.

Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt.

A buzgárok a töltések úgynevezett mentett oldalán megjelenő vízfeltörések, melyek azért alakulnak ki, mert a gát két oldalán vízszintkülönbség van; az árvízi oldal nyomása növeli a talajvizet a mentett oldalon. Ekkor, ha a gát nem akadályozza rendesen a vízmozgást, a víz feltör a mentett oldalon. A buzgárok elleni védekezés lényege, hogy egyensúlyba kell állítani a folyó és a talajvíz szintjét, hogy megszűnjön a vízáramlás. Ennek a legegyszerűbb módja, ha a buzgár feltörési helyét homokzsákokkal körülzárják, gyűrű alakú ellennyomó medencéket létrehozva ezzel. Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt.

A buzgárok a töltések úgynevezett mentett oldalán megjelenő vízfeltörések, melyek azért alakulnak ki, mert a gát két oldalán vízszintkülönbség van; az árvízi oldal nyomása növeli a talajvizet a mentett oldalon. Ekkor, ha a gát nem akadályozza rendesen a vízmozgást, a víz feltör a mentett oldalon. A buzgárok elleni védekezés lényege, hogy egyensúlyba kell állítani a folyó és a talajvíz szintjét, hogy megszűnjön a vízáramlás. Ennek a legegyszerűbb módja, ha a buzgár feltörési helyét homokzsákokkal körülzárják, gyűrű alakú ellennyomó medencéket létrehozva ezzel. Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt.

A buzgárok a töltések úgynevezett mentett oldalán megjelenő vízfeltörések, melyek azért alakulnak ki, mert a gát két oldalán vízszintkülönbség van; az árvízi oldal nyomása növeli a talajvizet a mentett oldalon. Ekkor, ha a gát nem akadályozza rendesen a vízmozgást, a víz feltör a mentett oldalon. A buzgárok elleni védekezés lényege, hogy egyensúlyba kell állítani a folyó és a talajvíz szintjét, hogy megszűnjön a vízáramlás. Ennek a legegyszerűbb módja, ha a buzgár feltörési helyét homokzsákokkal körülzárják, gyűrű alakú ellennyomó medencéket létrehozva ezzel. Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt.

A buzgárok a töltések úgynevezett mentett oldalán megjelenő vízfeltörések, melyek azért alakulnak ki, mert a gát két oldalán vízszintkülönbség van; az árvízi oldal nyomása növeli a talajvizet a mentett oldalon. Ekkor, ha a gát nem akadályozza rendesen a vízmozgást, a víz feltör a mentett oldalon. A buzgárok elleni védekezés lényege, hogy egyensúlyba kell állítani a folyó és a talajvíz szintjét, hogy megszűnjön a vízáramlás. Ennek a legegyszerűbb módja, ha a buzgár feltörési helyét homokzsákokkal körülzárják, gyűrű alakú ellennyomó medencéket létrehozva ezzel. Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt.

A buzgárok a töltések úgynevezett mentett oldalán megjelenő vízfeltörések, melyek azért alakulnak ki, mert a gát két oldalán vízszintkülönbség van; az árvízi oldal nyomása növeli a talajvizet a mentett oldalon. Ekkor, ha a gát nem akadályozza rendesen a vízmozgást, a víz feltör a mentett oldalon. A buzgárok elleni védekezés lényege, hogy egyensúlyba kell állítani a folyó és a talajvíz szintjét, hogy megszűnjön a vízáramlás. Ennek a legegyszerűbb módja, ha a buzgár feltörési helyét homokzsákokkal körülzárják, gyűrű alakú ellennyomó medencéket létrehozva ezzel. Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt.

A buzgárok a töltések úgynevezett mentett oldalán megjelenő vízfeltörések, melyek azért alakulnak ki, mert a gát két oldalán vízszintkülönbség van; az árvízi oldal nyomása növeli a talajvizet a mentett oldalon. Ekkor, ha a gát nem akadályozza rendesen a vízmozgást, a víz feltör a mentett oldalon. A buzgárok elleni védekezés lényege, hogy egyensúlyba kell állítani a folyó és a talajvíz szintjét, hogy megszűnjön a vízáramlás. Ennek a legegyszerűbb módja, ha a buzgár feltörési helyét homokzsákokkal körülzárják, gyűrű alakú ellennyomó medencéket létrehozva ezzel. Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt.

A buzgárok a töltések úgynevezett mentett oldalán megjelenő vízfeltörések, melyek azért alakulnak ki, mert a gát két oldalán vízszintkülönbség van; az árvízi oldal nyomása növeli a talajvizet a mentett oldalon. Ekkor, ha a gát nem akadályozza rendesen a vízmozgást, a víz feltör a mentett oldalon. A buzgárok elleni védekezés lényege, hogy egyensúlyba kell állítani a folyó és a talajvíz szintjét, hogy megszűnjön a vízáramlás. Ennek a legegyszerűbb módja, ha a buzgár feltörési helyét homokzsákokkal körülzárják, gyűrű alakú ellennyomó medencéket létrehozva ezzel. Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt.

A buzgárok a töltések úgynevezett mentett oldalán megjelenő vízfeltörések, melyek azért alakulnak ki, mert a gát két oldalán vízszintkülönbség van; az árvízi oldal nyomása növeli a talajvizet a mentett oldalon. Ekkor, ha a gát nem akadályozza rendesen a vízmozgást, a víz feltör a mentett oldalon. A buzgárok elleni védekezés lényege, hogy egyensúlyba kell állítani a folyó és a talajvíz szintjét, hogy megszűnjön a vízáramlás. Ennek a legegyszerűbb módja, ha a buzgár feltörési helyét homokzsákokkal körülzárják, gyűrű alakú ellennyomó medencéket létrehozva ezzel. Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt.

Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt.

A buzgárok a töltések úgynevezett mentett oldalán megjelenő vízfeltörések, melyek azért alakulnak ki, mert a gát két oldalán vízszintkülönbség van; az árvízi oldal nyomása növeli a talajvizet a mentett oldalon. Ekkor, ha a gát nem akadályozza rendesen a vízmozgást, a víz feltör a mentett oldalon. A buzgárok elleni védekezés lényege, hogy egyensúlyba kell állítani a folyó és a talajvíz szintjét, hogy megszűnjön a vízáramlás. Ennek a legegyszerűbb módja, ha a buzgár feltörési helyét homokzsákokkal körülzárják, gyűrű alakú ellennyomó medencéket létrehozva ezzel. Fekete-fehér fotó az 1965-ös dunai árvíz június 24-26-án Mohács és az országhatár között című albumból. Ebben az évben rendkívüli dunai árvíz pusztított Magyarországon, amely a szokatlanul csapadékos időjárás és az alpesi hótömegek olvadása következtében alakult ki. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, de a magyar szakaszon dolgozó közel 40 000 ember sikeresen helyt állt.