RRM_EA_A_EGYÜD-HAGYATÉK: ADATTÁR

Különböző helyeken gyűjtött kánai menyegző szövegek, katekizmus énekek és szálláskeresés szövegek vannak egybegyűjtve, rendszerezve. A Somogyban gyűjtött szövegek előtt található egy analóg anyag a finnországi Rauma városából, amely egy 1901-ben megjelent finn kötetben olvasható (fordította: Berebczky János). Tartozik továbbá a gyűjteményhez egy összefoglaló lista, amely felsorolja a szövegeket, gyűjtésük helyét és az adatközlők nevét. A 17. lapon olvasható buzsáki szöveg alatt található Együd Árpád megjegyzése: "Buzsák, tintával, kézírásos beküldés, feltehetően több, mint 10 évvel ezelőtt Buzsákról küldött leírás - talán Németh Gézáék által. Azóta már magnóra rögzítettem a községben több adatközlőtől és közöltem is a Láncversek számszimbolikájáról írt tanulmányomban."

"Bujdosásnak emlékezet köve, mellyet az örökkévaló halmok' kívánságának a' Krisztus Jézusnak szentséges nevének legfelségesebb dicséretire szép imádságoknak faragás nélkül való drága köveiből öszve rakott egy bujdosó a' maga szívében. Komáromban. Weinmüller Franciska kir. szab. Könyvnyomtató Intézetében. 1847." Együd Árpád jegyzete szerint a könyv (a belső borítóra írtak tanúsága szerint) a Kádes (vagy Kádas) család tulajdona volt 1860-tól. A lapokon a könyvből kimásolt imák olvashatók.

Németh Imre (szül. 1900), Együd Árpád gyugyi adatközlője húshagyói szokásokat mond el, melyeket még az 1920-as évek előtt gyakoroltak a faluban. Szó szerinti leírás, valószínűleg hangszalagról.

A kockás spirálfüzetben szakirodalmi jegyzetek, ill. népdalszövegek lejegyzései találhatók szalagról, dallam nélkül. A füzet tartalma valószínűleg a somogyi folklórkötet előkészítéséhez kapcsolódik.

Egy régi füzetből kimásolt történet, amely "Bűnbánó, bűnös Magdaléna" esetéről szól. A lapokat összefogó cetlire Együd Árpád ráírta: "História 1632, pünkösd hava".

Tóth Pál József hírversíró verseinek fénymásolata, ill. gépelt másolata. Az egyik hírvers a szerző által kiadott "Szakcsi és Vidéki Hirek"-ben jelent meg, ennek fénymásolata található a dossziéban.

Együd Árpád Perőcsényre vonatkozó gyűjtéseinek tartalmi mutatója. Valószínűleg Molnár Éva készítette kb. a 2000-es évek elején. "Együd Árpád perőcsényi kéziratos anyaga. Együd Árpád Perőcsényben gyűjtött, magnószalagon lévő folklór anyaga." A gyűjtések ideje: 1959., ill. 1970-es évek.

Együd Árpád egy 18. századi (1751) latin nyelvű kéziratos könyv végén található magyar nyelvű írásokat másolta át: három oldalon különböző gyógymódok leírása olvasható, majd egy rosszul olvasható rész átmásolása következik. A második rész egy rimaszombati protestáns történetet mond el számozott strófákban: amikor 1771-ben Mária Terézia leromboltatta a kálvinisták templomát (annak büntetéseképpen, hogy a protestánsok megtámadták a katolikusok menetét két évvel korábban). A gépelt szövegben sok helyen láthatók Együd Árpád kézírásos javításai. A könyv szerzője és címe: "Joannis Friderici Oster Valdi: Conpendium Theologiae Christianae. Anno MDCCLI."

Együd Árpád tervezett perőcsényi falumonográfiájának rövid tartalma, illetve részlet a készülő monográfiából. 1970-es évek második fele.

A perőcsényi Bukri András kéziratos füzetéből legépelt lakodalmi köszöntők. A könyv az 1920-as években készült, eredetije nincs a gyűjteményben.

Halotti búcsúztatók, gyászbeszédek Molnár Ádám perőcsényi lakos kéziratos füzetéből. Továbbá ennek gépelt átirata: "Molnár Ádám könyvéből gépelve 1976. II. 19-én, Kaposvárott".

Szerelmes versek, Szob, 1963-1964. Szerzőjük ismeretlen.

Kanadából küldött kézzel írt levelek Varga Géza, perőcsényi lakos nevére, 1930-as, 1940-es, 1950-es, -1960-as évek. Az 1.6 számú tételből kiemelve.

A perőcsényi Cziria Lajos kéziratos füzete és a füzet gépelt átirata. A füzetbe lakodalmi köszöntőket, halotti búcsúztatókat, újévi és névnapi köszöntőket, harctéri imádságokat jegyzett bele tulajdonosa, 1922-ben. Mellette Együd Árpád gépelt átirata, melyet a következő jegyzettel indít: "Perőcsény, Cziria Lajos könyve, írta 1922. A kézzel írt vőfénykönyv több oldala kopott-hiányos. A szöveget eredeti "helyesírással" írtam."

Henzel András kéziratos vőfélykönyve Perőcsényből, kb. az 1920-1930-as évekből, ill. egy oldalas gépelt átirat Együd Árpád kézírásos jegyzeteivel.

A perőcsényi Hevér János kéziratos, ceruzával írt vőfélykönyve (1920-as évekből) és annak gépelt átirata. Az átirat 1978-ban készült.

Népköltészeti gyűjtés a perőcsényi Mocsári Lajosnétól, 1977.

Népköltészeti gyűjtés az Együd család tagjaitól: Együd János (sz. 1903), Együd József (sz. 1895), Együd Irma (sz. 1911), Perőcsényből. 1970-es évek.

Tóth Zsigmondné Mezei Eszter (sz. 1901) perőcsényi adatközlőtől gyűjtött "TEBE-vers" (leánykérő), melynek kéziratos és gépelt átirata is megtalálható. Tóth Zsigmondné saját siratója leánya, Tóth Eszter sírja felett.

Együd Árpád kéziratos gyűjtőfüzetei és jegyzetei perőcsényi gyűjtéseiről, 1970-es évek.

Együd Árpád népköltészeti gyűjtései Perőcsényből, 1977.

Együd Gyula, aki "Élt 17 évet és 8 honapot Meghalt 1930 Marczius első napján" sírverse ceruzával leírva egy, a Letkési Hengermalom nyomtatványának hátoldalára. A sírverset özv. Mezei Andrásné küldte Együd Árpádnak Perőcsényből 1975-ben, a boríték a kézirat mellett található. A sírvers szövegét később legépelték.

Borbély Teréz (sz. 1913. Somogyszob) csurgói adatközlőtől gyűjtött folklóranyag legépelve: balladák, népdalok. A szövegek mellett néhol Együd Árpád jegyzetei olvashatók (pl. a gyűjtés körülményeire vonatkozóan), néhol tollal belejavított. A lapokat egy kis cetli fogja össze, rajta Együd kézírásával: "Borbély Tera (sz. Lajos)".

Borbély Teréz (sz. 1913. Somogyszob) csurgói adatközlő kézírásos füzete (kockás spirálfüzet), benne: "a mit mindég szeretem / Borbély Teréz / Népdalok és / Begyárdalok".