tárgyválogatás az új állandó kiállításhoz
hu
Rippl-Rónai Múzeum
ÚJ ÁLLANDÓ NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS
ÚJ ÁLLANDÓ NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS
Kemény fából faragott, felirata: "SzF 1948" fölötte virág motívummal, másik oldalán, egy juhász a birkával
Ez a sótartó a híres buzsáki fafaragó, Boszkovics János munkája. A felmelegített és megformált szaru oldalrészt színes spanyolozás díszíti: a minták helyét előre kimetszette, majd feltöltötte színes viasszal. A sótartó oldalát díszítő színes, dekoratív virágokat szépen kiemeli a szaru háttér. A teteje faragott fából készült, melyen a virágminta harmonizál az oldalán láthatóval.
A spanyolozott tükrös egyik oldalán páva, csőréből virágmotívumok indulnak ki, zöld, rózsaszín, lila és fekete spanyolozással, körbe a szélén fekete, piros és zöld színű leveles mintával. Másik oldalán középen négyzet alakú mélyedés, melybe a tükröt ragasztották. Ezt két-két oldalon leveles díszítés fogja közre, két pirossal és két zölddel spanyolozott. Belső felében ceruzával írva, alig olvashatóan szerepel: „Nagy Sándor juhász” – talán ő lehetett az alkotó.
Savanyú József betyárt állítólag álmában kapták el a csendőrök, méghozzá azért, mert árulója altatót kevert a borába. Ezt a jelenetet örökíti meg ez a tükrös is. Készítője ismeretlen, de a Néprajzi Múzeumban NM 16497 leltári szám alatt található Balázs Vendel 1888-ra datált, nagyon hasonló alkotása is. A tükrös két darabja egymásba csúsztatható, ennek azonban csak a tükröt tartalmazó fele maradt meg, a másik elveszett.
Feltehetőleg a Balatonhoz közeli Kopárpusztán készíthette Kálmán István ezt a sótartót. A Balaton berekvilágát jól ismerő faragó és pásztor szívesen ábrázolta környezete élővilágát munkáin. Az oldalán lévő díszítés karcolt, spanyolozott technikával ábrázolja, amint egy róka elkap egy madarat (fácánt?). A másik felén hasonló madár alak a nádas előtt.
Feltehetőleg a Balatonhoz közeli Kopárpusztán készíthette Kálmán István ezt a sótartót. A Balaton berekvilágát jól ismerő faragó és pásztor szívesen ábrázolta környezete élővilágát munkáin. Az oldalán lévő díszítés karcolt, spanyolozott technikával ábrázolja, amint egy róka elkap egy madarat (fácánt?). A másik felén hasonló madár alak a nádas előtt.
6,6 cm magas, 4,5 cm széles, 2,3 cm mély, lapított, szaruból készült sótartó. Alja és teteje fából készült, teteje elveszett. Oldalain alul körbe pettyezett minta, egyik oldalán szív minta, két vonal közt kipettyezve. Rippl-Rónai Ödön ajándéka.
Érdekes és egyedi darabja ez a sótartó gyűjteményünknek. Talpas, szélesebb kivitele miatt feltehetőleg ajándékba készült, asztali tárolásra és használatra készült. Alkotója sajnos ismeretlen. A 10. huszárezrednek állít emléket, akiket lovas katonákkal és az őket üdvözlő leánnyal jelenít meg. A másik oldalon szarvasok és vadász figurája. Az alakok nyúlánkak, sajátos arányaik miatt viszont érdekesek, olyanok, mintha egy mesekönyv illusztrációi lennének.
A faragóművészek alkotásaikon nem csak egy távoli, letűnt kor ideálját és hagyományos mintakincsét jelenítették meg. Varga László kadarkúti fafaragó két olyan sótartót is készített, melynek oldalain egymással kontrasztban álló, kora és a közelmúlt problémáira reflektáló jelenetek kerültek. Ennek a sótartónak egyik felén békésen játszó kisgyermekek vannak, a háttérben füstölgő gyárkémény, ami egyrészt jelentheti az ipar, mint munkalehetőség fontosságát, másrészt egy hagyományos falusi környezettől eltérő világot jelenít meg. A szemközti tüzelő tank és repülőgép szimbolizálja a háborús időket.
Fehér pamutvászonból kézzel és géppel varrt alsószoknya. Hossza 74 cm derékpánttal együtt. Álló 3,5cm-es derékpántba ráncolva az anyag bősége, oldalán hasíték, megkötő zsinór. Alján 6 cm széles gyári pamutcsipke. Adományozó nagymamájáé volt, törökkoppányi viseletdarab.
[Rekord frissítve: ]