Nyilvános telefonkészülékek, telefonállomások, fülkék

1928-ban jelentek meg az MK-55 típusú MATART (Magyar Telefonautomata Rt.) nyilvános telefonkészülékek, melyek kezdetben 20 filléressel (később 30 fillérrel), majd 1946-tól telefonérmével (tantusszal) működtek. Az érmék a méret és elektromos tulajdonságok vizsgálatát követően a készülék házában elhelyezett külön perselybe jutottak. Ezeket a megerősített kivitelű utcai készülékeket a jellegzetes zöld-sárga színezésű MATART-fülkékbe szerelték. A készülék tetejére panaszládát szereltek.

1928-ban jelentek meg az MK-55 típusú MATART (Magyar Telefonautomata Rt.) nyilvános telefonkészülékek, melyek kezdetben 20 filléressel (később 30 fillérrel), majd 1946-tól telefonérmével (tantusszal) működtek. Az érmék a méret és elektromos tulajdonságok vizsgálatát követően a készülék házában elhelyezett külön perselybe jutottak. Ezeket a megerősített kivitelű utcai készülékeket a jellegzetes zöld-sárga színezésű MATART-fülkékbe szerelték.

1928-ban jelentek meg az MK-55 típusú MATART (Magyar Telefonautomata Rt.) nyilvános telefonkészülékek, melyek kezdetben 20 filléressel (később 30 fillérrel), majd 1946-tól telefonérmével (tantusszal) működtek. Az érmék a méret és elektromos tulajdonságok vizsgálatát követően a készülék házában elhelyezett külön perselybe jutottak. Ezeket a megerősített kivitelű utcai készülékeket a jellegzetes zöld-sárga színezésű MATART-fülkékbe szerelték.

1928-ban jelentek meg az MK-55 típusú MATART (Magyar Telefonautomata Rt.) nyilvános telefonkészülékek, melyek kezdetben 20 filléressel (később 30 fillérrel), majd 1946-tól telefonérmével (tantusszal) működtek. Az érmék a méret és elektromos tulajdonságok vizsgálatát követően a készülék házában elhelyezett külön perselybe jutottak. Ezeket a megerősített kivitelű utcai készülékeket a jellegzetes zöld-sárga színezésű MATART-fülkékbe szerelték.

Masszív kivitelű érmés nyilvános telefonkészülék. 2Ft bedobására működött.

A nyilvános kültéri távbeszélő készülék fekete színű fémlemez házban, falra szerelhető kivitelben készült. A készülék a tantusz bedobását követően adott tárcsahangot, és ezután lehetett tárcsázni. Bal oldalon az automata átváltó kar a kézibeszélővel, elöl a hívómű (számtárcsa), alatta a használati utasítás, illetve az érmekiadó látható. A CB35-ös bakelit kézibeszélőt rongálás ellen különleges fém idomok, a kézibeszélő zsinórját gégecső és lánc védte. A készüléket a Standard Villamossági Részvénytársaság gyártotta 1937 körül.

A készülék tetején található az érmebedobó nyílás, jobb oldalán egy piros gomb az érme bevételezéséhez és a kieső érmét felfogó nyílás. A kézibeszélő felemelésekor a hívó megkapja a tárcsahangot és tárcsázhat. A hívott jelentkezése után az érmét a nyomógomb megnyomásával kell bevételezni, a hívó csak ezt követően tud beszélni. Foglaltság esetén a gomb megnyomására a készülék az érmét visszaadta.

A készülék tetején található az érmebedobó nyílás, eredetileg a jobb oldalán volt egy nyomógomb, amelyet egyes típusoknál gyárilag letakartak. A nyomógombra az érme bevételezéséhez és a mikrofonáramkör aktiválásához volt szükség. Nyomógomb megléte esetén, ha a hívott felvette a telefont, be tudott mondani egy előre megbeszélt üzentet, amire nem várt választ! Így a hívó ingyen információhoz juthatott, ha nem nyomta meg az érme bevételező gombot. Valószínűleg ennek elkerülésére takarták le később a nyomógomb helyét.

A készülék tetején található az érmebedobó nyílás, jobb oldalán egy nyomógomb az érme bevételezéséhez és a kieső érmét felfogó nyílás. A kézibeszélő felemelésekor a hívó megkapta a tárcsahangot és tárcsázott. A hívott jelentkezése után az érmét a piros nyomógomb megnyomásával kellett bevételezni, a hívó csak ezt követően tudott beszélni. Foglaltság esetén a gomb megnyomására a készülék az érmét visszaadta.

Az akusztikus, manuális rendszerű pénzbeszedő utólagos pénzbedobással működik. A központ a kapcsolás előtt szólítja fel a hívót, hogy dobja be a pénzérmét. A készülékbe bedobott érme egy csengőre esik, ezt a csengőhangot észleli a központ kezelő és utána létesíti a kapcsolást.

A készülék tetején található az érmebedobó nyílás, jobb oldalán egy nyomógomb az érme bevételezéséhez és a kieső érmét felfogó nyílás. A kézibeszélő felemelésekor a hívó megkapta a tárcsahangot, de tárcsázni csak az érme bedobása után tudott. A hívott jelentkezése után az érmét a piros nyomógomb megnyomásával kellett bevételezni, a hívó csak ezt követően tudott beszélni. Foglaltság esetén a gomb megnyomására a készülék az érmét visszaadta.

Pénzbeszedő automata mellékszekrény, pénzbedobó és visszaadó nyílással, automatikus pénzbeszedő szerkezettel, biztonsági zárakkal, pénzgyűjtő persellyel. Előzetes pénzbedobásra működött, a központot csak ezt követően lehetett hívni. Bedobás után az érmével a központ rendelkezett aszerint, hogy létrejött-e a beszélgetés. Az előlapon a használati utasítás látható.

1930-ban a Posta a kisebb LB és CB központok körzetében olyan pénzbeszedő mellékkészülékeket is alkalmazott, amelyek utólagos pénzbedobással működtek. A központi kezelő felszólítására bedobott pénzdarab a tartályba esése előtt egy rugót hozott működésbe, amely a kezelő hallgatójában pergésszerű hangként jelentkezett. A kiejtő nyílás csak arra szolgált, hogy a 20 filléresnél kisebb átmérőjű, valamint a vaspénzeket eltávolítsa, anélkül, hogy azok a rugót érintenék.

1930-ban a posta kisebb LB és CB központok körzetében alkalmazható olyan pénzbeszedő mellékkészülékeket is alkalmazott, amelyek utólagos pénzbedobással működtek. A központi kezelő felszólítására bedobott pénzdarab a tartályba esése előtt egy rugót hozott működésbe, amely a kezelő hallgatójában pergésszerű hangként jelentkezett. A kiejtő nyílás csak arra szolgált, hogy a 20 filléresnél kisebb átmérőjű, valamint a vaspénzeket eltávolítsa, anélkül, hogy azok a rugót érintenék.

Kis méretű előfizetői pénzbeszedő persely, amelyet trafikokban, kisebb üzletekben használtak. Bejövő hívások érme nélkül is fogadhatóak voltak. Bármely automatikus telefonkészülékkel (CB24, CB35) használhatták. Az érme a kis kar elhúzásával és a nyomógomb megnyomásával került a perselybe, amelyet a kis kulcsos ajtón keresztül lehetett üríteni. Gyári száma: 0338

Az egyérmés, 2 Ft-os érmével működő pénzbedobós távbeszélő készülék helyi hívásokra szolgál, és idő szerinti számlálásra alkalmas. Egy darab 2 Ft-os érmével 3 percig lehetett beszélni. Az alumínium öntvény készülékház két független, zárható egységből áll, az alsó rész a persely. A kézibeszélő zsinórját acél gégecső védi. Az érmék vizsgálata geometriai adatok és súly alapján történik. Érmebevételezés után a tárcsa melletti piros lámpa világít. Forrás: Távbeszélő alközpontok I., KPM Postafőosztály -Postavezérigazgatóság- 1982

A kezdetben 1 Ft-os, később 2 Ft-os érmével működő pénzbedobós távbeszélő készüléket helyi hívásokra használták. A szürke színű acél készülékház két független zárható egységből állt (készülék és persely). Az automata átváltó kar érintkezője a kézibeszélő felemelésekor mechanikusan késleltetve működött. Ha beszéd közben újabb pénzérmét dobtak be, a beszélgetési idő meghosszabbodott.

Az 1960-as évek végén a Posta Központi Javítóüzem kifejlesztette az érmével működő, pénzbedobós nyilvános készüléket. A kis méretű beltéri távbeszélő készüléket olyan helyen alkalmazták, ahol állandó felügyelet volt. 2 Ft ellenében 3 percig lehetett beszélni, újabb 2 Ft bedobásával meghosszabbodott a beszélgetési idő.

Helyi és távhívásra alkalmas nyilvános készülék, többérmés pénzbeszedővel. A készülék bal oldalán a gégecsővel védett kábelű CB555-típusú kézibeszélő található. Jobb oldalon a pénzbedobó nyílás, a számtárcsa alatt a pénzmutató ablakocska, valamint a pénz kivételére szolgáló nyílás helyezkedik el. Az alkalmazott hívómű (számtárcsa) CB555-ös típusú. Az alsó részen a zárható pénzgyűjtő persely helyezkedik el. A hívás folyamatát piktogram mutatja.

Felügyeleti rendszerrel ellátott érmés nyilvános telefonkészülék. A még 2019-ben is használt készüléket, általában ikerfülkékbe szerelték egy kártyás készülékkel együtt. Rendkívül erős, vandál-biztos kivitelű.

LCD kijelzős, chip kártyás nyilvános távbeszélő készülék. Főbb jellemzői: modern tartós kivitel, hívásfogadás, hangerő szabályozás, hívásismétlő gomb, zöld nyomógomb a kártya cseréjéhez, stb.

1928-ban jelentek meg jellegzetes zöld-sárga színezésű MATART-fülkék, amelyeknek egy részletesen kidolgozott makettjét őrizzük gyűjteményünkben. Az eredeti fülkékbe az MK-55 típusú MATART (Magyar Telefonautomata Rt.) által gyártott pénzbedobós telefonkészülékeket szerelték, melyek kezdetben 20 filléressel, később 30 fillérrel, (20+10 fillér), majd 1946-tól telefonérmével (tantusszal) működtek.

Szállodákban, egyéb nyilvános helyeken használták a megbízotti kezelésű asztali érmés készüléket.

A többérmés, elektronikus nyilvános távbeszélő állomás helyi és távolsági hívásokra alkalmas. A kezdetben gyártott készülékek 1, 2, 5 és 10 Ft-tal működtek, a későbbiek 5, 10, 20 Ft-tal. Egyszerre 7 db érme dobható be, melyek egy kis ablakon át a felhasználásig láthatók. Amennyiben a bedobott érmék bevételezésre kerültek, újabb érme bedobására a készülék hanggal és optikai jelzéssel figyelmeztet. A kézibeszélőt gégecső és lánc védi. A készülék hasonlít a TMM 78-ra, de itt hívásismétlő gomb és nyomógombos billentyűzet található.