Falu a városban - Görömböly

A tönkrement szövőbordából készített eszköz, amit csigacsinálásra használtak. A Dulai hagyatékból.

Fekete pamut alapon narancssárga szövéssel díszített asztali futó, mindkét végén narancssárga rojtozással. A Dulai hagyatékból.

A magyar népi türelemüvegek többsége vallásos témájú, Krisztus nagypénteki keresztáldozatát jeleníti meg. Hengeres, rövid nyakú, hutaüveg palackban fából faragott vallásos jelenet kezdeményei, félkész munka. A kompozíció közepéről a latin kereszt még hiányzik, körülötte Krisztus szenvedésének eszközei (arma Christi) láthatók. A palack szája nincs lezárva. A türelemüveget Dulai Ferenc juhász készítette, akinek több pásztorművészeti tárgya is megtalálható a Herman Ottó Múzeum gyűjteményeiben. Dulai Ferenc volt az utolsó, hagyományos életmódot követő pásztor Miskolc környékén, a szomszédos (1950-ben a városhoz csatolt) Görömböly-Tapolcán.

Hengeres, rövid nyakú, hutaüveg palackban fából faragott vallásos jelenet. A kompozíció közepén latin kereszt látható, madarakkal és kakassal. Előtte egy magas, karcsú tornyú templom, körülötte Krisztus szenvedésének eszközei (arma Christi) láthatók. A kereszt szárán lévő, halvány ceruzás felirat szövege: Készítette ifj. Dulai János (?), emlékül Kobza Ilonkának szeretettel. Görömböly, 1948. III. 7.

A magyar népi türelemüvegek többsége vallásos témájú, Krisztus keresztáldozatát jeleníti meg. Hengeres, rövid nyakú üvegpalackban fából faragott kompozíció, közepén kettős kereszt, rajta papírból kivágott korpusz. A felső keresztfán egy-egy madár ül, mögötte kakas. Az alsó keresztfán oltáriszentség, két kis szentkép. A kereszt előtt két templomi zászló, és egy kéttornyú templom magas, karcsú tornyokkal. A kereszt mögött harangláb, egy harangozó emberrel. A kereszten és körülötte Krisztus szenvedésének eszközei (arma Christi) láthatók: a szögek, kalapács, létra, korbács, bárd, ásó. A kereszt szárán ceruzával írott, halvány szöveg: Emlékül Édesanyámnak, Görömböly. Készítette ifj. Dulai Ferencz, Görömböly, 1942. XII. 20. A türelemüveget Dulai Ferenc juhász készítette, akinek több pásztorművészeti tárgya is megtalálható a Herman Ottó Múzeum gyűjteményeiben. Dulai Ferenc volt az utolsó, hagyományos életmódot követő pásztor Miskolc környékén, a szomszédos (1950-ben a városhoz csatolt) Görömböly-Tapolcán.

Gyökérbot. Somfa csemetéből gyökerestől kivágott, faragott, kevés mértékben vésett, pingált, politúrozott sétapálca, díszeszköz. A somfa csemete gyökérrészének felhasználásával torz emberfejet mutat a markolat. Tussal rápingált szöveg: "Üdvözlet Tapolca fürdőről. Ezen torz gyökeret a miskolci múzeumnak készítette Vasady". A szöveget pontozott cikornyák veszik körül 1927-es évszámmal. Sárgásbarnára van politúrozva. Használat módja: Díszeszköz, de sétapálcaként is használható.

Vegyes néprajzi adatok, terepmunkáról készült rövid szöveges összefoglaló. Témakörök: parasztköltők, népi írásbeliség (Lehotay Ferenc, Tőzsér József, kondói ács és bodnár mester), tudósasszony, halottlátó, népköltészet. Géppel írott lapokon. Adatok a Néprajzi Atlaszhoz.

Szekerce ívesen kihajló fa nyéllel, hosszú, széles vas "pengével". Kádárszerszám.

Húsvéti ételszentelés, pászkaszentelés a görömbölyi ruszinoknál, a görögkatolikus templom előtt. Az ünnepi liturgia része a kosárban vitt, szentelőkendővel (vagy más néven pászkakendővel) letakart ételek megszentelése. Sonka, kalács, bor, sárgatúró (ruszin elnevezéssel szirka vagy szirec) és tojás a legjellemzőbb ételek. A "szentelt"-ből étkezik a család, és ezzel kínálják a vendégeket, a locsolókat a húsvéti asztalról. Néprajzi gyűjtőúton, terepmunka során rögzített dokumentációs fényképfelvétel negatívja. Görömböly, az egykor önálló, ruszin nemzetiségű falu 1950 óta Miskolc közigazgatási területéhez tartozó, falusias városrész.

Húsvéti ételszentelés, pászkaszentelés a görömbölyi ruszinoknál, a görögkatolikus templom előtt. Az ünnepi liturgia része a kosárban vitt, szentelőkendővel (vagy más néven pászkakendővel) letakart ételek megszentelése. Sonka, kalács, bor, sárgatúró (ruszin elnevezéssel szirka vagy szirec) és tojás a legjellemzőbb ételek. A "szentelt"-ből étkezik a család, és ezzel kínálják a vendégeket, a locsolókat a húsvéti asztalról. Néprajzi gyűjtőúton, terepmunka során rögzített dokumentációs fényképfelvétel negatívja. Görömböly, az egykor önálló, ruszin nemzetiségű falu 1950 óta Miskolc közigazgatási területéhez tartozó, falusias városrész.

Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe. A képen látható juhakol és juhászház helyén épült később a görömbölyi református templom, ahogyan a helyi emlékezet tartja: a "juhok pásztorának" helyét a "lelkek pásztora" vette át.

Ivócsanak, sótartó, bot, golgota. Bodgál ferenc 1958-as gyűjtése során a múzeumba került pásztorművészeti tárgyak fotójának negatívja. Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe.

Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe. A képen látható juhakol és juhászház helyén épült később a görömbölyi református templom, ahogyan a helyi emlékezet tartja: a "juhok pásztorának" helyét a "lelkek pásztora" vette át.

Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe.

Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe.

Néprajzi gyűjtés során készített fotó negatívja. A miskolc-görömbölyi Dulai család Heves megyéből került a ruszinok lakta Görömbölyre. A községi juhnyájat is őrizték, de saját állománnyal is rendelkező "magatarti juhászok" voltak. Dulai Antal és Dulai Ferenc pásztorművészeti alkotásokat is készítettek, hagyatékuk három részletben került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe.