A Rippl-Rónai Múzeum néprajzi gyűjteményében őrzött mézesbábos és gyertyaöntő mesterséggel kapcsolatos tárgyak
hu
Rippl-Rónai Múzeum
RRM_NT_Mézesbábos és gyertyaöntő mesterség
RRM_NT_Mézesbábos és gyertyaöntő mesterség
A búcsújáró helyekről a gyerekek is kaptak ajándékot: ez volt a búcsúfia. A lovashuszár népszerű mézeskalács forma volt. A mézesbábosok keményfába faragtatták a mintákat, ebbe a formába „ütötték bele” a tésztát, majd a megformált darabokat kisütötték és utólag díszítették. A mézeskalácsosok a lakhelyüktől 80-100 kilométerre lévő vásárokra, búcsúkra is eljártak árulni. A mézeskalács a középkorban terjedt el, kezdetben a német lakosságú városok kolostoraiban készítették.
A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Csollán János bábsütő és cukrász ajándékozta.
A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Csollán János bábsütő és cukrász ajándékozta.
A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Csollán János bábsütő és cukrász ajándékozta.
A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Csollán János bábsütő és cukrász ajándékozta.
A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Csollán János bábsütő és cukrász ajándékozta.
A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Csollán János Bábsütő és cukrász ajándékozta.
A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Csollán János bábsütő és cukrász ajándékozta.
A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Csollán János bábsütő cukrász ajándékozta.
A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Csollán János bábsütő cukrász ajándékozta.
A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Csollán János bábsütő cukrász ajándékozta.
[Rekord frissítve: ]