A Rippl-Rónai Múzeum néprajzi gyűjteményében őrzött kontyok
RRM_NT_Kontyok, főkötők, pillék, párták, koszorúk, kápszlik, tekercsek
A mirtusz a szerelem, a hűség és a termékenység jelképe a görög és római mitológiában, Aphrodité (illetve Vénusz) szent fájának tartották. A paraszti világban a menyasszonyokat ékesítették mirtuszkoszorúval, mely gyöngyből, drótból, papírból vagy növényi részekből készülhetett. Bizonyos helyeken a férjhezmenetelük előtt meghalt fiatal lányokat is menyasszonyi ruhában mirtuszkoszorúval felöltöztetve vitték utolsó útjukra és temették el.(v.ö.: Jung Károly: A kiházasítatlanok halotti koronája. Adalékok a halott lakodalmának kérdéséhez a jugoszláviai, vajdasági magyarság hagyományvilágában 79—98, Ethnographia 1980:82.o.)
A Kapos-menti „kurta falvakban” vált divattá az 1920-as éveket követően a dobozszerű, flitterrel („islóggal”) és gyönggyel kivarrt pille. A felkontyolt hajra fehér csipkés főkötőt húztak, ami körbefogta a kontyot, majd erre húzták rá és tűzték meg a pillét, amit kartonra ragasztott/varrt kendőből alakítottak ki. Nem mindenki értett ehhez, az ügyesebbek megrendelésre készítették a többieknek.
Fekete selyem gyári csipkedísszel és lila művirágok. A fejviseletek pontosan jelezték a nők korát és családi állapotát is. Akinek nem sikerült idejében férjhez mennie, vénlány maradt. Bizonyos kor után nem hordhatta a lányok divatja szerint haját, azonban nem illette meg a házas asszonyok fejdísze sem. Vénlánynak maradni szégyen volt és kiszolgáltatottá tette az egyént, a családi hierarchiában legalulra került, épp csak megtűrt személlyé vált. Ez a vénlánykonty sötét, gyászos tónusaival az elhervadt ifjúságra emlékeztet. Készítője ismeretlen földműves asszony, Szenna.
Fekete selyem, fehér keményített fűzőszalag, színes kontyszalag, keménypapír, csipke, művirág, gombostű.
Csököly fehér gyászviseletéről vált híressé, a településen sokáig őrizték az egykor megyeszerte hordott teljes fehér vászonöltözetet. De méltán lehettek büszkék menyecskekontyukra is. A homlokszorítós, dekoratív viselet megnyújtotta az arcot. Homlokra eső pántját és a feltekert hajra tűzött, dobozszerű közepét („kápli”) kendővel bevont kartonpapírból készítették. Ezeket erősítették egymáshoz, illetve a vállig érő „hátravetővel”. A Csökölyből származó asszonyok ha más faluba mentek férjhez, fejviseletüket akkor is megőrizték.
[Rekord frissítve: ]