Aprónyomtatványok_Borcímkék_Ezerjó

A címkét a Móri Állami Gazdaság a kor híres budai várbeli étterme, a Régi Országház részére készítette. A címke hátoldalán 1983. máj. 24. dátumbélyegző olvasható. A címkén Mór címere látható. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Arany keretben sárga alapon fekete betűkkel: Alföldi ezerjó száraz fehér pecsenyebor szöveg. A keret alsó részén: Termelte és palackozta Izsáki Állami Gazdaság felirat, a jobb alsó sarokban a gazdaság emblémája. Az Izsáki Állami Gazdaság 1951-től működött, 1995-ben megszűnt. A jobb felső sarokban érdekes információ az 1 literes bor ára: 34,60 Ft. Ennek alapján a címke az 1980-as évek elejére tehető. A bal felső sarokban az MSZ (magyar szabvány) jelölés is erre utal. A pecsenyebor az 1930-as évektől az 1980-as évekig használt borminőség elnevezés, amelynek csak kezdetben volt köze a pecsenyéhez, később csak a gyenge asztali bor és a minőségi bor közé eső kategóriát jelentette. Kezdetben csak fehér, később bármilyen szőlőfajtából, és ezek házasításával készülhetett. Az 1990-es évektől a tájbor kategória váltotta fel, majd ezt 2009/10-től az OFJ (oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor) elnevezés. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

A fehér alapú címke függőlegesen három zöld, aranyszegélyes tartományra van osztva. A felsőben Alföldi EZERJÓ Száraz fehér asztali bor (a bor neve arany színnel) felirat, a középsőben fekete-fehér, szüretet imitáló metszet, két arany szőlőfürt és az Izsáki Állami Gazdaság arany színű emblémája, az alsóban Termelte és palackozta: Izsáki Állami Gazdaság felirat látható. Alul néhány információ a borral kapcsolatban. Például: 1liter ára 41,30 Ft + üveg. A címke az 1990-es évek elején készült, amikor az üvegek betétdíjasok voltak. Erre utal az alul feltüntetett ETK (Egységes Termék Kód) szám, amelyet 1991-től tüntettek föl (a vonalkód előtt). Az Izsáki Állami Gazdaság 1995-ig működött. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

A felső részen fehér-arany mozaik alapon a Kiskunhalasi Állami Gazdaság emblémája és dőlt betűs Halasi felirat. Alul fekete mezőben arany szegélyű dőlt, fehér tömbbetűkkel EZERJÓ és pecsenyebor szöveg. A 0,7l bor ára 16,70 Ft, ami utal a korra, amint az MSZ 8161 szabványszám is, amit 1965-1971 között használtak. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság 1994-ig működött. A pecsenyebor az 1930-as évektől az 1980-as évekig használt borminőség elnevezés, amelynek csak kezdetben volt köze a pecsenyéhez, később csak a gyenge asztali bor és a minőségi bor közé eső kategóriát jelentette. Kezdetben csak fehér, később bármilyen szőlőfajtából, és ezek házasításával készülhetett. Az 1990-es évektől a tájbor kategória váltotta fel, majd ezt 2009/10-től az OFJ (oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor) elnevezés. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Fekete vékony keretben, jobb oldalon. arany alapon három ruhátlan női alak tapossa a szőlőt egy kádban, mellette fehér alapon fekete és narancssárga felirat: ászári EZERJÓ. Aranykalász Mg. Termelőszövetkezet termése 0,7l. A tsz 1950-1991-ig működött, Ászár viszont csak 2002-től önálló község. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Arany és fekete osztott hátterű, téglalap alakú hascímke, középen a két szín találkozásánál, kör alakú keretben egy fürt szőlő, alatta feliratok: Babádi EZERJÓ pecsenyebor Felsőbabádi Állami Gazdaság termése és palackozása. A Felsőbabádi Állami Gazdaság ócsai székhellyel működött 1951-1993 között. A pecsenyebor az 1930-as évektől az 1980-as évekig használt borminőség elnevezés, amelynek csak kezdetben volt köze a pecsenyéhez, később csak a gyenge asztali bor és a minőségi bor közé eső kategóriát jelentette. Kezdetben csak fehér, később bármilyen szőlőfajtából, és ezek házasításával készülhetett. Az 1990-es évektől a tájbor kategória váltotta fel, majd ezt 2009/10-től az OFJ (oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor) elnevezés. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Narancsszínű, lekerekített sarkú keretben fekete és zöld betűs szöveg. Soltszentimrei Ezerjó. Soltszentimrei Ezerjó Szőlőtermelő Szakszövetkezet termelése. Palackozza "VOSZK" budafoki telepe. 1l Fogy ár: 23,60 Ft. A szöveg fölött zöld-narancs színű ábra: hordó és stilizált szőlőinda szőlőfürtökkel. A címke hátoldalán a palackozás dátumbélyegzője: 1970 júl. 31. VOSZK: Vendéglátóipari Országos Szolgáltató Központ (1958-1972), átalakulás után (1972-1992) működő bortermelő, palackozó és forgalmazó vállalat. A Szakszövetkezet 1961-től működik. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Arany színű alapon fekete, barokkizáló, stilizált szőlőt ábrázoló minta és Export MONIMPEX Budapest, Bajai Állami Gazdaság Pincészete Vaskút TAUSENDGUT (spätlese) szöveg. Exportra készült ezerjó. A Monimpex Külkereskedelmi Vállalat 1948-tól az 1980-as évek elejéig a magyar borok kizárólagos exportőre volt. A név a MONopolcikkek IMPort és EXport Vállalata rövidített változata. A Bajai Állami Gazdaság 1961-1976 között működött. (Utána Mezőgazdasági Kombinát lett 1994-ig.) Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Pirossal csíkozott sárga-fehér alapon: Soltszentimrei Ezerjó száraz fehér asztali bor Palackozta HUNGAROVIN felirat. Fölötte piros és arany színű stilizált szőlőlevél és szőlőfürt. Az ETK (Egységes Termék Kód) szám 1991-ben került bevezetésre, ez utal a címke korára. Erre a bor ára (1l ára 62,50 Ft) alapján is következtethetünk. A Hungarovin Borgazdasági Kombinát 1970-től működő állami borászat Budafokon. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Lekerekített sarkú, téglalap alakú, sárga címke. Barna, szőlőtőkét ábrázoló rajz a gazdaság emblémájával, szürke, írott betűs Bácsalmási Ezerjó felirattal. Alul Alföldi Állami Pincegazdaság Kecskemét. A jobb felső sarokban: Kb. 1l, ez is a címke korára utal (a Kb. a mennyiség előtt.) A címkén még nincs feltüntetve szabványszám, amely később kötelező lett. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Pajzs alakú, zöld alapszínű címke, közepén fehér mezőben fekete betűs felirat. Soltszentimrei édeskés EZERJÓ. Zöld betűkkel: Soltszentimrei Szakszövetkezet termelése. Alul: Palackozza: VOSZK Budafoki Telepe. A sarkokban: M° 13, MSZ 9468, Kb. 7 dl, Fogy ár: 18.80 Ft. Tartalmazza a palackozás dátumbélyegzőjét: 1966 NOV 16. A VOSZK (Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti (másutt Szolgáltató) Központ) 1958-1992 között működött. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Zöld alapon sárga mezőben EZERJÓ felirat, fölötte stilizált szőlőlevélen a Kecskemétvidéki Borforgalmi Vállalat emblémája, alatta fehér betűkkel: BÁCSALMÁSI. A bal felső sarokban MNOSZ 6468 szabványszám, a jobb felső sarokban Kb. 1l. MNOSZ: Magyar Népköztársasági Országos Szabvány (1956-ig). A Vállalat az 1950-es évek elején működött. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Sárga alapon fekete színnel CSENGŐDI EZERJÓ pecsenyebor felirat. Körben szőlőhajtás levelekkel és fürtökkel. Fönt középen a Középmagyarországi Pincegazdaság Kecskemét háromszög alakú emblémája. A vállalat 1985-ig működött. A címke a Petőfi Nyomdában (Kecskemét) készült. A pecsenyebor a leggyengébb 'asztali bor' és a jó minőségű 'minőségi bor' közé eső kategóriát jelentett (11-12 M°), az 1990-es évek óta nem használatos. A bal felső sarokban a MÉMSZ 1551 szabványszám olvasható, ami az 1970-es években volt hivatalos. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Fehér alapon fekete betűkkel: Soltszentimrei Ezerjó, Magyar Állami Pincegazdaság, Kecskemét felirat. A jobb alsó sarokban a gazdaság emblémája zöld színnel. A címke közepén arany színnel a Csonka torony, Soltszentimre jellegzetes épülete, egy Árpád-kori templom felújított romja. Az MSZ 9469 szabványszám és a Kb. 1l felirat alapján a címke az 1960-as években készült. A Magyar Állami Pincegazdaság területi üzemei az 1960-as és 70-es években működtek. Érdekes, hogy a címkén nincs feltüntetve a bor ára és az alkoholtartalma sem. Előbbi ekkor még, utóbbi ekkor már szokásos volt. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Két narancs színű mező között egy fekete sávban fekete alapon fehér EZERJÓ szöveg. Az Állampusztai Célgazdaság (1994-től Kft.) Hartán működik, elítéltek foglalkoztatására. A címke az 1970-es években készült. Több színben is létezik. A kék valószínűleg a száraz, a narancssárga az édeskés borra került. A szabványszám alapján 1965-1973 között került forgalomba. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Sárga alapon barna színű szöveg: Helvéciai Ezerjó Palackozva a Helvéciai Állami Gazdaságban. Fogy ár: 22.- Ft 12% cca 1L. Alul és fölül népművészeti stílusú sorminta. A felirat fölötti Hongrie embléma arra utal, hogy a bor exportra dolgozó pincegazdaság (valószínűleg Budafok) forgalmazta, de a többi szöveg a belföldi forgalmazást valószínűsíti. Az ár alapján a címke az 1960-as évek elején készült. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Arany színű keretben sárga alapon fekete írott betűs szöveg. Ezerjó - Állami Gazdaság Helvécia - saját töltés különleges minőség - cca. 1l. A szöveg fölötti grafikán a Bagolyvár, az egykori Weber-kastély része, az Állami Gazdaság központi épülete. Helvéciát Eduard Weber Svájcból hazatelepült tanár alapította szőlőtermelés céljából Kecskeméttől vásárolt területén 1892-ben. A település az ő akaratából kapta a Helvécia nevet, de csak 1952-ben lett önálló község (adig Kecskeméthez tartozott). A Helvéciai Állami Gazdaság 1950 - 2014(!)-ig működött. Szőlőtermésüket saját borászatukban dolgozták fel, ahol a bor mellett vermutot is készítettek. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Világoskék alapon fehér-arany színű stilizált szőlőfürt; bordó betűkkel: Ezerjó, fekete betűkkel Balatonboglári felirat. Alul: Palackotta a Balatonboglári Állami Gazdaság, a jobb felső sarokban cca 0.7 l. A Balatonboglári Állami Gazdaság 1956 - 1989 között működött. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. (Amint a címkéről látható, a Balaton környékén is.) Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Sárga alapú három oldalán kék stilizált szőlőinda/fürt/levél mintával és arany színű függőleges szalaggal díszített címke, díszes betűs EZERJÓ felirattal. Alatta: pecsenyebor fogy. ár 26,60 Ft Szav. idő 6 hónap. Felül a szabványszám, alkoholtartalom és térfogat. A jobb alsó sarokban a Badacsonyvidéki Pincegazdaság háromszög alakú emblémája. Palackozza Győr. A Badacsonyvidéki Pincegazdaságnak több üzemegysége volt, pl. Balatonfüreden, Badacsonyban, Győrben, Sopronban. 1957-től a rendszerváltásig működött. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. (Amint a címkéről látható, a Balaton környékén is.)Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Fehér alapon zöld színű stilizált szőlőlevél/fürt/inda, alatta lekerekített sarkú arany színű keretben írott betűs Ezerjó felirat. A jobb alsó sarokban az Állami Pincegazdaság budafoki üzemének kör alakú emblémája. A címke a Békési Nyomdában készült, Békéscsabán, az 1965-66-ban. (A palackozás dátuma 1967. január 14.) Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Fehér alapon zöld színű stilizált szőlőlevél/fürt/inda, alatta lekerekített sarkú sárga színű keretben: Ezerjó szöveg zöld színű írott betűkkel. A jobb alsó sarokban az Állami Pincegazdaság budafoki üzemének kör alakú emblémája. A jobb felső sarokban: Kb. 0,5 l. Ez kiszerelés (a tokaji borok kivételével) nem szokásos. Ebben az időben (1960-70-es évek) a szokásos boros palackméretek Magyarországon: 1 l, 0,7 l, 0,35 l és 0,1 l (MALÉV, Utasellátó részére). Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Fehér alapon zöld színű stilizált szőlőlevelek és fürtök között arany színű kör alakú keretben, zöld alapon fehér betűkkel: EZERJÓ felirat. A jobb alsó sarokban az Állami Pincegazdaság budafoki üzemének kör alakú emblémája. Az MSZ 8161 szabványszám alapján 1965-1973 között készült. A bor mennyisége csak közelítőleg (Kb 0,7 l) van, a minősége egyáltalán nincs feltüntetve. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Sárgás színű alapon arany színű stilizált szőlő levelek és fürtök között a Pest megyei Pincegazdaság háromszög alakú fekete-fehér emblémája, alatta arany színű, nagybetűs Ezerjó pecsenyebor felirat. A hátulján látható dátumbélyegző szerint a palackozás 1975-ben történt. A pecsenyebor ma már nem használatos kategória, az asztali és a minőségi bor közé eső minőséget jelölt. Az asztali borok 1 l-es, a minőségi borok 0,7 l-es kiszerelésben kerültek palackozásra, a pecsenyeborok mindkettőben. Ez 1 l-es. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).

Vízszintesen osztott sárga-arany alapon zöld szegélyű nagybetűs Bajai ezerjó felirat. Mellette a Bajai Állami Gazdaság ovális emblémája. Az MSZ 8161 szabványszám alapján a címkét 1965-1973 között használták. A pecsenyebor ma már nem használatos kategória, az asztali bor és a minőségi bor közé eső minőségi kategória volt, 0.7 l és 1 l kiszerelésben is készült. Az ezerjó jellegzetes régi magyar szőlőfajta, fehér bakator és budai fehér néven is ismerik. Nagy savtartalmú, "kemény" bort ad. A móri borvidék jellemző fajtája, de az Alföldön is termesztik. Több újabb fajta nemesítéséhez felhasználták az 1970-es és 80-as években (pl. zenit, zengő, zeus, jubileum 75).