Telefonközpontok, kézi kapcsolású, LB

Falra szerelhető, faszekrényes, kis méretű LB központ 1 fővonal és 4 mellékállomás kezelésére. A fekete fém szerelvénylapon vannak az esőlemezes hívásjelzők és a lejelentők. Az előfizető hívása a nyomógombokkal történt. Alul 1 kezelő- és 2 pár kapcsolózsinór látható.

Az ilyen központok (váltók) a falvak, kisebb települések legelterjedtebb kézi kapcsolású telefonközpontjai voltak. 6 helyközi és 50 helyi előfizető befogadására alkalmas. Részei a kapcsolózsinórok, a lejelentő jelfogók, a kapcsolókulcsok és a hüvelyek valamint a kezelői kézibeszélő és az induktor. Az előfizető a készülékén lévő induktorkar megforgatásával hívta a központot. A kezelőnek hívást a központ lebillenő esőlemeze jelezte. Az előfizetők összekötése -a hívott felcsengetését követően- a zsinóráramkör 2 dugójának a megfelelő kapcsolóhüvelyekbe dugaszolásával történt. A beszélgetés befejeztét az előfizetői készülék induktorának ismételt megforgatásával jelezte az előfizető, amit a kezelő észlelt és bontotta a kapcsolatot.

Az 1 fővonal és 3 mellékállomás kapcsolására alkalmas központ szerelvényei falra szerelhető faszekrénykében vannak elhelyezve. A homloklap fából készült, a felső részén 4 esőlemezes hívásjelző jelfogó van. Az első a helyközi vonal jelzője, továbbiak a 3 helyi vonalakat szolgálják. Esőlemezei régi típusúak, azonosak az V/100-as központéval. A helyközi jelző alatt 3 hüvely háromszögalakban (középállomású kapcsolásban) helyezkedik el.

Az LB I/4 kulcsos távbeszélő központ 1 helyközi és 4 helyi vonal fogadását tette lehetővé. Az előfizetők összekapcsolása kapcsolókulcsok segítségével történt. Éjszaka, illetve a Posta bezárása után egyes előfizetőket a kulcsokkal kapcsoltak össze egy magasabb rendű központtal. A központot felfűzős áramkörökön is használták. A helyi hívást esőlemezes hívásjelzők a helyközi hívást látjelző mutatta, a központot keményfa szekrénybe szerelték.

Egyszerű, helyi telepes, kézi kapcsolású távbeszélő központ, 2 fővonalra és 5 előfizetőre. 2 pár zsinóráramköre van, egyidejűleg 2 előfizető tudott beszélni. A felső sorban látható 5 darab régi típusú hívásjelző (esőlemezek) mellett a 2 zsinóráramkör lejelentő esőlemezei láthatók. Jobb oldalon található az induktor hajtókarja.

6 helyi állomás kapcsolására alkalmas, asztali kivitelű, telephívású kis alközpont, régi típusú esőlemezes hívásjelzőkkel, keményfa szekrényben. Kisebb szállodákban alkalmazták. Használatához LB telefonkészülékre volt szükség.

Ez egy feltehetően átalakított középállomású fali kis-központ 1 fő és 3 mellékállomás számára. A doboz tetejére 2 harangos, 2 tekercses váltóáramú csengőt, valamint 12 darab csavaros szorítót szereltek. Felül egy 3 állású visszaugró befigyelő kulcs, alatta a 4 új típusú (vertikálisoknál használt) esőlemezes jelfogó, végül 6 hüvely található. A központ tartozéka 2 db rövid, beszerelés nélküli zsinórpár. Az egykori készülék bal oldalán megmaradt az automata átváltó kar, rajta egy kézibeszélő. Jobb oldalon a 3 patkós induktor karja, a póthallgató akasztója és egy egyharangos csengő van. A készülék belsejében az egykori elválasztó falap megmaradt, tetején az indukciós tekerccsel. Az egykori telepek helyén a szerelvénylap egységei vannak. A belsejében még az eredeti távbeszélő készülék kapcsolási rajzának széle látható, az új kapcsolási rajz sajnos erre van ráragasztva. Forrás: Flaszik: Távíró és távbeszélő-berendezések leírása, kapcsolása.

Középállomású fali kis központ 1 fő és 3 mellékállomás számára. A doboz előlapjának felső részére és a doboz tetejére is felszereltek egy-egy 2 harangos csengőt, valamint 12 darab csavaros szorítót. Az előlap kihajtható. A kezelőlapon egy 3 állású, visszaugró befigyelő kulcs, alatta a 4 esőlemezes jelfogó, és 6 kapcsolóhüvely található. A központ tartozéka 2 db rövid, beszerelés nélküli zsinórpár. Feltehetően átalakítással létrehozott egyedi készülék. A készülék belsejében az egykori elválasztó falap megmaradt, tetején az indukciós tekerccsel. Az egykori telepek helyén a szerelvénylap egységei vannak. A kézibeszélő és az induktor hajtókarja hiányzik. Belső állapota szép, hiánytalan!

Fényezett fadobozba elhelyezett, szigetelőanyag előlappal ellátott 9 állomás befogadására alkalmas kézi kapcsolású esőlemezes központ. Igényes kivitelű szállodai kis központ, zománcozott esőlemezes hívásjelzőkkel, tetején csengővel, kapcsolózsinórokkal.

Kishivatali zsinóros kapcsolószekrény

Fa szekrénybe épített I/4-es kishivatali zsinóros kapcsolószekrény. Ez a falra szerelhető központ 1 fővonal és 4 előfizető kapcsolására alkalmas. Szerelvényei: kétharangos csengő, a csengő felett két pár, lent három pár csatlakozó csavar, kapcsolózsinór pár., 5 kapcsoló hüvely..

Egyszerű, helyi telepes, kézi kapcsolású távbeszélő központ, 2 fővonalra és 7 előfizetőre. 4 pár zsinóráramköre van, tehát egyidejűleg 4 beszélgetést lehetett létesíteni. A felső sorban látható a 4 lejelentő esőlemez, alatta a 7 hívásjelző esőlemez. Jobbra fent a 2 fővonali irány hívásjelzői találhatók. Jobb oldalon található az induktor hajtókarja, bal oldalon a kezelői kézibeszélő. Működtetéséhez helyi telep szükséges.

Fali kapcsoló (kis távbeszélő központ), 2 fővonal és 4 mellékállomás részére. 2 zsinóráramköre egyidejűleg két beszélgetést tesz lehetővé. A hívást és a lejelentést esőlemezes jelzők mutatják.

A kézi kezelésű, faszekrénybe beépített LB telefonközpont 3 átmenő helyközi áramkör és 10 előfizető kapcsolására alkalmas. 3 zsinóráramkörrel rendelkezik. Esőlemezes hívásjelző táblái és a kapcsolóhüvelyek a fekete előlapon, kapcsolódugói, billentyűi és a kulcsok a vízszintes ún. kulcsdeszkán találhatók. A csengetésre szolgáló induktor a szekrény jobb oldalán, a jelzőcsengők a szekrény tetején helyezkednek el. A Berliner-féle mikrofon magassága állítható. A távolsági beszélgetések időtartamát a bal oldalon felszerelt homokórával mérték.

A vakdugaszos központ olyan kis LB központ, ahol az összekapcsolást a kezelő 1-1 vakdugasszal (szigetelt anyagból készült) végezte. A vakdugasz pár 1 összekötő áramkört határoz meg, amely 2 előfizetőt kapcsol össze. Egy egységes fém központdobozban 6 helyi és 2 távolsági (interurbán) vonal van és 4 összekötő áramkör van. Egy beszélgetésbe bármikor több állomás is bekapcsolható, azaz körözvénybeszélgetés létrehozható. Alkalmazható asztalon vagy falra szerelve.

Az I/4-es kulcsos kapcsoló 1 átmenő helyközi és 4 helyi vonallal rendelkezik. Az asztalra állítható fadoboz ferde kezelőpultján kulcsok segítségével létesítenek kapcsolásokat. A csengetést csillag-látjelző ellenőrzi. A fadoboz tetején az önműködő átkapcsoló villán a kezelő kézibeszélője, jobb oldalon a jelzőcsengő kulcs és oldalt az induktor van. Az előfizetők a helyközi kulcsok alsó vagy felső állásában kapcsolhatók a kért központ felé az átmenő iránynak megfelelően. A helyi kapcsolás a megfelelő helyi kulccsal létesíthető 1-2, 1-3, 1-4, 2-3, 2-4, 3-4 kulcsvariáció segítségével. Az RZ-FRZ kulcs vizsgálatra szolgál. Felső állásában a helyközi vonal mindkét irányára rövidzár, alsó állásában pedig földes rövidzár adható.

Az ilyen központok (korabeli elnevezései váltó vagy kapcsoló) kisebb települések legelterjedtebb kézi kapcsolású központjai voltak. Jelzője a "vertikális" onnan kapta a nevét, hogy cserélhető függőleges hívásjelző és kapcsolóhüvely sávokat tartalmaz. 6 helyközi és 90 helyi előfizető befogadására és 6 átkérő vonal kezelésére alkalmas.

Az ilyen központok (korabeli elnevezései váltó vagy kapcsoló) a falvak legelterjedtebb kézikapcsolású központjai voltak. Cserélhető függőleges hívásjelző és kapcsolóhüvely sávokat tartalmaz. 6 helyközi és 30 helyi előfizető befogadására alkalmas. Részei a kapcsolózsinórok, a lejelentő jelfogók, a kapcsolókulcsok és a hüvelyek valamint a kezelői kézibeszélő és az induktor.

Falra szerelhető, 1 bejövő és 4 helyi vonalat fogadó, kis méretű, falra szerelhető, fémházas telefonközpont.

A zsinóros, esőlemezes, fadobozos kis alközpont tetején a kezelői kézibeszélő (CB35-ös), jobb oldalon az induktor található. A hívást az esőlemezes hívásjelzők mutatták, a kapcsolás a piros dugaszokkal történt.

A vakdugaszos központ olyan kis LB központ, ahol az összekapcsolást a kezelő 1-1 szigetelőanyagból készült vakdugasszal végzi. A vakdugasz-pár 1 összekötő áramkört határoz meg, amely 2 előfizetőt kapcsol össze. Egy egységes fém központdobozban 8 helyi és 2 távolsági (interurbán) vonal van, valamint 4 összekötő áramkör. Egy beszélgetésbe bármikor több állomás is bekapcsolható, azaz körözvénybeszélgetés létrehozható. Alkalmazható asztalon vagy falra szerelve.

A kézi kezelésű, faszekrénybe beépített LB telefonközpont 3 átmenő helyközi áramkör és 10 előfizető kapcsolására alkalmas. 3 zsinóráramkörrel rendelkezik. Esőlemezes hívásjelző táblái és a kapcsolóhüvelyek a fekete lapon, kapcsolódugói, billentyűi és a kapcsolókulcsok a vízszintes ún. kulcsdeszkán találhatók. A csengetésre szolgáló induktor a szekrény jobboldalán, a jelzőcsengők a szekrény tetején helyezkednek el. A kezelő beszélőkészletét az alul balra lévő hüvelybe dugaszolták.

Régi szabványú kézi kapcsolású telefonközpont. 5 helyközi és 100 helyi előfizető befogadására alkalmas. Részei a kapcsolózsinórok, a lejelentő jelfogók, a kapcsolókulcsok és a hüvelyek valamint a kezelői kézibeszélő és az induktor. Az előfizető a készülékén lévő induktorkar megforgatásával hívta a központot. A kezelőnek hívást a központ lebillenő esőlemeze jelezte. Az előfizetők összekötése -a hívott felcsengetését követően- a zsinóráramkör 2 dugójának a megfelelő kapcsolóhüvelyekbe dugaszolásával történt. A beszélgetés befejeztét az előfizetői készülék induktorának ismételt megforgatásával jelezte az előfizető, amit a központ észlelt és bontotta a kapcsolatot.

Az ilyen központok (korabeli elnevezései váltó vagy kapcsoló) a falvak legelterjedtebb kézi kapcsolású központjai voltak. Jelzője a "vertikális" onnan kapta a nevét, hogy cserélhető függőleges hívásjelző és kapcsolóhüvely sávokat tartalmaz. 3 helyközi és 20 helyi előfizető befogadására alkalmas. Részei a kapcsolózsinórok, a lejelentő jelfogók, a kapcsolókulcsok és a hüvelyek valamint a kezelői kézibeszélő és az induktor. A központ tetején két csengő, az alján a zsinórok láthatók. Az előfizető a készülékén lévő induktorkar megforgatásával hívta a központot. A kezelőnek hívást a központ lebillenő esőlemeze jelezte. Az előfizetők összekötése -a hívott felcsengetését követően- a zsinóráramkör 2 dugójának a megfelelő kapcsolóhüvelyekbe dugaszolásával történt. A beszélgetés befejeztét az előfizetői készülék induktorának ismételt megforgatásával jelezte az előfizető, amit a központ észlelt és bontotta a kapcsolatot.