MúzeumDigitár

Close

Search museums

Close

Search collections

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Ez sör!

Ez sör!

A sernevelőtől a sörgyárig időszaki kiállítás

[ 5 Objects ]

Temesvári Polgári Serfőzde R.T.

Sörgyártás Temesváron: egy arisztokrata katona korai kezdeményezése

A temesvári sörgyártás egy lotaringiai arisztokrata nevéhez fűződik. Claude Florimund de Mercy gróf (1666–1734) fényes katonai pályát futott be, a Temesköz felszabadításából is részt vállalt, majd a Temesi Bánság katonai parancsnoka és a tartományi adminisztráció vezetője lett. Kulcsszerepe volt a Bánát újratelepítésében, a csatornázási munkálatokban, de iparpártoló tevékenysége is jelentős volt: papírmalmot, bőrfeldolgozót honosított meg. Ebbe a körbe illik az 1718-ban életre hívott sörgyár alapítása, amit a katonaság szükséglete indokolt. Nem ez volt az egyetlen ilyen kezdeményezés. 1722-ben Pancsován, Újpalánkán és Káránsebesen is sörház jött létre, és ezek minőségi termeléséhez Mercyt kérték, hogy Temesvárról küldje el sörfőzőjét. A temesvári gyárat a katonai hatóság működtette, többen bérelték, 1874-ben megvette a Temesvári Takarékpénztár, 1884-ben pedig a Bánság első részvénytársasága lett belőle. 1890-ben tűz pusztította el. Újjáépítésével Európa egyik legmodernebb üzemévé vált. A 20. század elején Temes vármegye legnagyobb ipari üzeme volt. Az első világháború után a vállalat dolgozóinak nagy része „repatriált”, de igazgatóként Szidon Oszkár vezette folyamatosan. 1919-ben az évi termelés kapacitása 250 000 hektoliter volt. A két világháború között I. Ferdinánd király beszállítója volt, öt különböző fajtájú sört készített, pl.Casino, Corvin, English Porter. 1929-ben a Czell Frigyes és Fiai konszern vette meg, amely pl. a kolozsvári és brassói sörgyárakat is tulajdonolta, 1948-ban azonban államosították.

A számolócédulán, a háttérben egy város körvonalai, az előtérben pedig egy lovas, akinek a poharába egy nő tölt sört.
Felirat: Temesvári Polgári Serfőzde R.T. Temesvárott
Különlegességek: Dupla-Maláta-Corvin-Sör Pilseni Módra gyártott Casino-Sör.

Temesvári Polgári Serfőzde R.T.

Első Magyar Részvény Serfőzde Rt.

A Dreher gyár szomszédságában működő Barber és Klusemann vállalkozás sörfőzdéi szinte egy időben épültek a Dreher sörgyárral. Ez volt a második, sikereket is elérő és fejlődő sörgyár Kőbányán. Az 1860-as évek végén Barber Ágoston és sógora, Klusemann Károly részvénytársasággá alakította sörfőzdéjét. A részvényesek konzorciumot alkottak. Ebben Hagggenmacher Henrik (1827-1917) és öccse, Károly (1835-1921) malomtulajdonosok is részt vettek. A Haggenmacher népes családja a század közepén települt át Svájcból. A gabonakereskedelemben, a malomiparban és a szállodaiparban voltak érdekeltek. A többi részvényes ismert gyáros vagy pénzember volt, többek között a likőrjéről híres Gschwindt családnak is volt érdekeltsége. A gyár elindult a fejlődés útján, amelyet a pénzemberek folyamatosan technikailag és műszakilag fejlesztettek. 1875-ben korszerűsítették a gyár berendezéseit, a mennyiség növelése mellett a minőség emelését is előtérbe helyezték. A versenyt pedig fel kellett venni a Dreher gyárral. A versenyben az eredmény sem maradt el, mind a hazai, mind a külföldi kiállításokon is elismerést nyertek termékeikkel, és új üzleteket is szereztek. Az első világháborúig jól ment a cégnek, majd 1923-ban a cég belépett a „Concentráció” néven elhíresült Dreher Konszernbe, melyhez a Haggenmacher gyárak is csatlakoztak.

Első Magyar Részvény Serfőzde Rt.

Haggenmacher Sörgyárak Rt. Kőbánya, Budafok

A Haggenmacher család tovább fejlesztett. Promontoron, Budafok déli részén a Dunához közel a szállodás Frohner családtól megvásároltak egy kisebb sörfőzdét. A sörfőzde még kezdetleges volt, de a család befektetett és az 1870-es évek elején felépítette a Budafoki sörgyárat, amelynek épületei ma is állnak. Az egyik téglaépületben van egyébként múzeumunk műtárgyraktára is. Haggenmacher Henrik (1855-1917) cégét 1879-ben jegyeztette be. A céget Haggenmacher Károly (1835-1921) vezette. A sör iránti kereslet ekkoriban egyre növekedett, így fióktelepeket is nyitottak Vácott (1893), Székesfehérváron (1895) és Kőbányán (1897). Vállalkozásukból társas céget alapítottak 1901-ben és elkezdték a kőbányai lerakatuk melletti telkeket felvásárolni. Az engedélyt azonban a sörgyár felépítésére nem kapták meg. 1907-ben részvénytársasággá alakították cégüket, ekkor jött létre a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Rt. Az építkezésre végül megkapták az engedélyt és pincéket alakítottak ki, kutakat fúrtak valamint iparvágányokat építettek. 1912-re indult meg a sörfőzés a kőbányai gyárban. Malátagyárat nem építettek, a malátát Budafokról szállították. Az első világháború alatt, illetve utána tönkrement a gyár. 1923-ban beléptek a Dreher Konszernbe. A budafoki sörgyárba az Asbestos vegyi üzemet telepítették, kőbányai gyáruk alig használt berendezéseit pedig leszerelték éss a Dreherrel közösen felújított Nagyváradi Sörgyárban helyezték el. 1924 és 1948 között az államosításig a Dreher-Haggenmacher konszern üzemeltette a nagyváradi sörfőzdét. Az üres kőbányai sörgyárba pedig pamutfonó üzemet létesítettek Dreher-Haggenmacher Textilművek néven. Az államosítás után ez lett a Kőbányai Textilgyár.

Haggenmacher Sörgyárak Rt. Kőbánya, Budafok

Kőbányai Király Serfőzde Rt.

Az Első Magyar Részvényserfőzde szomszédjában állt egy üres telek, amely az 1867-ben a gróf Károlyi család és néhány terménykereskedő által alapított Király Serfőző és Gőzmalom Rt. tulajdonában állt. Gyár azonban nem épült pénz híján a telken. 1894-ben azonban egy tőkés, zömmel gyárosokból, iparosokból és kereskedőkből álló csoport megvásárolta telket és megalapították a Kőbányai Király Serfőzde Rt.-t. A gyár építése csak 1896-ban kezdődött, a malátagyár építése pedig 1897 végéig eltartott. Kutakat fúrtak és az iparvágányokat is idevezették. A gyár és egységei a Maglódi út 1-3. szám alatt, mintegy 3 hektárnyi területen voltak. A negyedik kőbányai sörgyár 1898-ra tört be a piacra. Király néven jegyzett söre az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. Azonban túl sok volt már a vetélytárs és a három régi sörfőzde sem tudta kapacitását kihasználni, ráadásul az építkezés és a modern gépek, berendezések beszerzése is sokba került. A sör gyártása pedig nem hozott elég hasznot, így a befektetők, hitelezők várták a pénzüket. A társaság így 1900-ban végleg feloszlott, a felszámolás 9 évig tartott. A versenytársak örültek a bukásnak, ezt az is bizonyítja, hogy a három vetélytárs (Dreher, Részvény, Polgári) és a budafoki Haggenmacher konzorciumban 1900-ban megalapították a Kőbányai Malátagyár Rt.

Kőbányai Király Serfőzde Rt.

Fővárosi Serfőző Rt.

A báró Deutsch Ignác és fia céget üzemeltető gabonanagykereskedő család is üzletet látott a kőbányai sör főzésében. A sörgyárak szomszédságában lévő telkeket megvásárolták. 1912-ben a Hazai Bank pénzével megalakították a Fővárosi Serfőző Rt.-t a Maglódi út 47. szám alatt. Ez volt akkor már a hatodik sörgyár Kőbányán. A bankoknak jó befektetés volt és 1913--ban pompás gyárépületeket terveztettek a német Zimmermann építészprofesszorral. A tégla gyárépület hónapok múlva készen állt, így 1914. március 15-én a gyárban főzött sörrel koccintottak az átadáskor. Malátaüzemet és sörpalackozót is építettek. A ma is álló vöröstéglás épületen Mátyás király nagyméretű, Zsolnay cég által készített mozaikdísze látható, amely a gyár védjegye is lett, hiszen itt gyártották a Mátyás sört. A gyár az első világháború elején épült, így hamarosan a Mátyás sör mellett megjelent a Hősök söre is. A gyárat 1943-ban vásárolta meg a Dreher cég. A II. világháború után államosították a gyárat, és 1948-tól a Fővárosi Konzervipari Nemzeti Vállalat üzemét helyezték ide. 1958-tól Budapesti Konzervgyár néven üzemelt, dobozos készételeket is gyártva. A privatizáció után 1991-tól Globus Konzervgyár néven működött tovább az üzem. A konzervgyár 2009-ig üzemelt, ekkor bezárták a gyárat, a Globus ugyanis eladta védjegyeit, de a cég irodái továbbra is itt működnek. A gyár épületeit pedig raktáraknak, üzemeknek adják ki.

Fővárosi Serfőző Rt.