MúzeumDigitár

Close

Search museums

Close

Search collections

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjtemény (KD) [KD_1970.290.18_2]

Hunyadi János keserűvíz számolócédula

Hunyadi János keserűvíz számolócédula (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Provenance/Rights: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (CC BY-NC-SA)

Description

Hunyadi János keserűvíz számolócédula.
A gyógyvíz jellege
Az 1863 óta ismert Hunyadi János gyógyvíz két fő alkotója a glaubersó és keserűsó.
A gyógyvíz alkalmazási területe
A glaubersós gyógyvizekre jellemző a hashajtó és az enyhe bélhurutokat gyógyító tulajdonság. A gyógyvíz végigöblíti a bélfalat és leoldja a baktériumokat.
A gyógyvíz étkezések után fogyasztva gátolja a zsírok és fehérjék felszívódását ezért fogyókúra kiegészítőként, vagy elhízás ellen is alkalmazható.
A Buda környéki keserűvíz-források felfedezéséből és hasznosításából lett sikeres vállalkozó Saxlehner András (Kőszeg, 1815. február 19. - Bp., 1889. május 24.), aki 1863-ban alapította meg keserűvíz-telepét és kezdte forgalmazni az őt világhírűvé tevő Hunyadi János keserűvizet. A terület megvásárlása után kutakat ásatott és megkezdte a gyógyvíz forgalmazását, majd kiépítette telepét, amely rövidesen már közel 40 hektáron 70 kúttal működött. 1886-ban szabadalmaztatott egy palacktöltő gépet is. A nagy mennyiségű víz elszállításához a korábbi lovas kocsis szállítás helyett 1888-ban saját költségén vasútvonalat építtetett ki a 2,5 kilométernyire lévő Kelenföldi pályaudvarig. Termékeit igen korszerűen reklámozta, többnyelvű ismertetőket adott ki, plakátjait számos világvárosban lehetett látni.
A sikeres cég 1889-ben már 6 millió üveg keserűvizet forgalmazott itthon és külföldön. Saxlehner András a Ferenc József rend lovagkeresztjét kapta munkásságáért. A család egykori villája a Ménesi út 21-ben, bérpalotája a mai Andrássy út 3. szám alatt álló neoreneszánsz épület volt. Utóbbi első emeletén sokáig a Postamúzeum működött. Az épület Cziegler Győző tervei alapján Róth Miksa üvegablakaival készült (1884–86). A lépcsőház és két terem díszítőfreskóit Lotz Károly készítette, amelyek közül a földszintet dísztő képek a gyógyvizek és gyógyfürdők jótékony hatását ábrázolják. Az épület zeneszalonja a tulajdonos felesége, az operaénekes Pelikán Emma ízlését tükrözte kedvenc zeneszerzőinek stukkó portréival. A palota falburkolatait annak az orosházi származású Thék Endrének a bútorgyára gyártotta, aki maga ugyan nem volt evangélikus, de családja, rokonsága igen, s ő maga is szoros kapcsolatban volt az evangélikus egyházzal, (Székács Józseffel, Győry Vilmossal). Az épületben voltak a Saxlehner-cég irodái, s a bérlőkön kívül családtagok, rokonok is éltek itt. Saxlehner András gyermekeire, valamint rokonságára is nagyban támaszkodott cége irányításában. A család értékes könyvgyűjteménye ma is megvan, s az Evangélikus Országos Könyvtárban kutatható. gyakran adományoztak az evangélikus egyház céljaira. Ilyen alkalom volt például a pesti evangélikus egyházközség számára templom építésére történt adakozás is 1887-ben.

Material/Technique

papír / színes nyomat

Measurements

8 cm x 14 cm

Issued ...
... Who:
... When
... Where

Keywords

Object from: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és ...

[Last update: 2019/07/03]

Usage and citation

Cite this page
The textual information presented here is free for non-commercial usage if the source is named. (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Please name as source not only the internet representation but also the name of the museum.
Rights for the images are shown below the large images (which are accessible by clicking on the smaller images). If nothing different is mentioned there the same regulation as for textual information applies.
Any commercial usage of text or image demands communication with the museum.