MúzeumDigitár

Bezárás

Intézmény keresése

Bezárás

Gyűjtemény keresése

Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjtemény [EGY_51.2547]

Halotti papirusz túlvilágkönyv-jelenetekkel

Halotti papirusz túlvilágkönyv-jelenetekkel (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Tulajdonos/ jogkezelő: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)

Leírás

A sírmellékletként használt halotti papiruszokon ábrázolt jelenetek és szövegek célja az volt, hogy a halottat ellássák a szükséges információkkal, próbatételekkel és legyőzendő veszélyekkel teli túlvilági útja során, amelynek végén isteni lényként való újjászületés várt rá. Két isten játszott különösen fontos szerepet az egykorú túlvilág-elképzelésekben: a napisten Ré és Ozirisz, a túlvilág ura, akiknek sorsával a halálból való újjászületés révén tudott azonosulni a halott.A papirusz nem tartalmaz szöveget, ám a rajta látható négy jelenet éppolyan szorosan kötődik egymáshoz, mintha nyelvi szöveg lenne. Az alkotó forrásként a thébai Királyok Völgyének sírjait illusztráló ún. túlvilági vezetőket használta, amelyek a Napisten éjszakai útját mutatják be.Az első jelenet hatalmas kígyójának fejébe fúródó kések egyértelműen jelzik, hogy az ábrázolt lény Ré legyőzött ellensége, az Apóphisz. A második és a harmadik jelenet kígyói azonban jóindulatú, a Napisten és a halott újjászületését segítő lények. A harmadik jeleneten a halott madár alakú ba-lelke látható, amint a napbárkán (napkorongba zárt udzsat-szem alakjában) megjelenő Napistennek mutat be áldozatot.A zárójelenet központi figurái két skarabeusz (a felkelő Nap szimbóluma) és egy ithüphallikus istenalak. A jelenet színhelye a keleti horizont hegye, időpontja a napkelte előtti utolsó pillanat. A művész mesterien ábrázolja a feszültséggel teli, a teremtő és regeneratív energiákat egy pontba sűrítő utolsó, "termékeny pillanatot".Liptay Éva

Anyag/ Technika

papirusz / festett

Méretek

10 x 100 cm

Készítés ...
... mikor

Időbeli vonatkozású kapcsolat

Kulcsszavak

Object from: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. ...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az oldal idézése
Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.