MúzeumDigitár

Close

Search museums

Close

Search collections

Karacs Ferenc Múzeum, Püspökladány Fotótár [I.2398.952.]

Dorogi Márton

Dorogi Márton (Karacs Ferenc Múzeum, Püspökladány CC BY-NC-SA)
Provenance/Rights: Karacs Ferenc Múzeum, Püspökladány (CC BY-NC-SA)

Description

Dorogi Márton (1911. szeptember 11. - 1980. november 10.)

Dorogi Márton köztiszteletben álló néptanító volt, aki önkéntes néprajzi gyűjtőként is jeleskedett. Munkássága teljes egésze Püspökladányhoz kapcsolódik, bár Szerepen született és más helységekben végezte a tanulmányait. Nagy szegénységből indult, Kecskemétről végezte az iskoláit, végül tanítóképzőbe ment.
Fiatal korától haláláig szorgalmasan kutatta Püspökladány környéke – a Hajdúság, a Hortobágy, a Nagykunság, a Nagy-Sárrét – hagyományos népi állattartását, különös tekintettel az állati termékek hasznosítási módjaira.
Ha állati termékekről hallunk, elsősorban a tenyésztett állatoktól származó hús, tej, esetleg gyapjú felhasználására, mint fő haszonvételi formákra gondolhatunk. Dorogi Márton ezeknek a vizsgálatával nemigen foglalkozott, kedves témája ugyanis egy további fontos állati anyag volt: a bőr, ahogyan ruházkodási célra az önálló pásztorok és az ún. „parasztszűcsök”, valamint a szakképzett szűcsök szőrös vagy szőrtelenített formában feldolgozták. Különösen a mutatósabb hímzett szűcsmunkákra, a bőrruhákra, mellényekre, ködmönökre, subákra és a viseletet kiegészítő dohányzacskókra, mint népművészeti objektumokra irányult a figyelme. A rájuk hímzett hagyományos motívumokat és kompozíciókat nemcsak összegyűjtötte, hanem jó pedagógusként és népművelőként igyekezett megismertetésükre, továbbadásukra is. Több környező helységben megszervezte továbbélésüket a modern kor ruhadarabjain és lakástextíliáin. De a népi bőrruhák szabástípusait és díszítményeit nemcsak a fönt nevezett környéken kutatta, hanem Magyarország más tájain készült és viselt darabokat is tanulmányozott, nagyobb múzeumi gyűjteményekben.
Ezen kívül a mellékesebb haszonvételi formák témájának felkutatását is szívügyének tekintette. Az általa bejárt néprajzi terepen felkereste azokat a személyeket, „akik mindenhez értettek, akik mindent felszedtek, mindent gyűjtöttek, mindenben meglátták a használati eszközt, a javításhoz szükséges anyagot”. Három életformához is kapcsolódott ilyen tevékenység: a mocsarak közt, nádasokban szabadon élő és gyűjtögető ún. „pákászokéhoz”; a jószággal fél vagy egész éven át a legelőn élő pásztorokéhoz; valamint a falusi parasztokéhoz. Ezek az emberek az önellátás keretein belül, kezdetleges, szakképzettséget nem, de sok időt igénylő technikával dolgoztál fel a körülöttük élő vad, félvad és háziasított állatok minden porcikáját. Így kaphatta a címét a Dorogi Márton munkásságából válogató kötet, amit 2011-ben adtak ki: „Hasznos minden porcikája”.

Csodálatos rajzkészségével hagyományozta át az utókorra a megfigyeléseit, olyan precíz rajzokkal, amik ámulatba ejtik az utókort. A Magyar Néprajzi Lexikonban számos szócikket ő írt a bőrrel kapcsolatban.
Szakmai munkájának egyik legnagyobb elismerését a VI. Országos Néprajzi Gyűjtőpályázatra beküldött pályamunkája kapta, amellyel elnyerte a nagydíjat 1957-ben. 1966-ban a magyar Néprajzi Társaság Sebestyén Gyula Emlékérmet adományozott Dorogi Mártonnak „kiváló néprajzi gyűjtőmunkájáért”. 1978-ban a szakma újabb elismeréseként a Magyar Néprajzi Társaság érdemes tagja lett.
Élete végén megkapta a „Püspökladány Községért” kitüntetést pedagógiai és néprajzi munkásságáért. Ő volt az első, aki megkapta ezt az emlékplakettet. Püspökladányban utca és a Művelődési Központ viseli a nevét.

Object from: Karacs Ferenc Múzeum, Püspökladány

Rettegi Istvánné Kovács Anna (1901– 1980) a Karacs Ferenc Múzeum Móra Ferenc Emlékéremmel kitüntetett alapítója. 1928-ban kezdett ...

[Last update: 2019/07/02]

Usage and citation

Cite this page
The textual information presented here is free for non-commercial usage if the source is named. (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Please name as source not only the internet representation but also the name of the museum.
Rights for the images are shown below the large images (which are accessible by clicking on the smaller images). If nothing different is mentioned there the same regulation as for textual information applies.
Any commercial usage of text or image demands communication with the museum.