MúzeumDigitár

Close

Search museums

Close

Search collections

Viski Károly Múzeum Kalocsa

About the museum

A Viski Károly Múzeum jogelődjének a városháza folyosóján 1932-ben létrejött muzeális gyűjteményt tekinthetjük. Hosszú évek vitái után az új polgármester, Antalffy Sándor is pártfogásába vette a kalocsai múzeumügyet. Megalakították a Városi Múzeum Bizottsága nevű civil szerveződést. Három személy lelkesedése és buzgolkodása mozgatta az ügyet, nevezetesen: dr. Kujáni Ferenc kanonok, a Kalocsai Földmíves Ifjúsági Egyesület elnöke, Antalffy Sándor polgármester és r. Gábor Lajos festőművész, a Kalocsai Földmíves Ifjúsági Egyesület Népművészeti Osztályának vezetője. A város 1931. október 5-i rendkívüli közgyűlése a múzeum elhelyezésének céljából átengedte a vegyvizsgáló állomás elköltözésével megüresedett helyiségeket a városháza folyosóján. Az 1932. március 20-i városi közgyűlés a Városi Múzeum Bizottsága kérésére ideiglenes jelleggel engedte át a tervezett kiállítás céljára a városháza főbejáratától balra lévő folyosót. Ez a folyosórész maradt véglegesen - a kalocsai múzeum történetének első és második korszakában - a múzeum kiállításainak a helye. A kiállító-helyiség biztosítása után felgyorsultak az események, majd 1932. június 2-án csütörtökön, 16 órakor nyitotta meg dr. Horváth Győző püspök, a Városi Múzeum Bizottsága elnöke Kalocsa első múzeumát. A nagyrészt Gábor Lajos festőművész által gyűjtött múzeumi anyag a II. világháború alatt szétszóródott, elpusztult. Csupán néhány darabot őriz a Viski Károly Múzeum ebből a korszakból, mely tárgyak - ritkaságuknál fogva - féltett kincsei a kalocsai múzeumnak. A Gábor Lajos által gyűjtött majd szétszóródott múzeumi anyag egy részét a múzeum újjászervezése során kaptuk ajándékba és vásároltuk vissza magánszemélyektől.

A városi gyűjtemény újjászervezését 1949. augusztus 9-től Laszczik Ernő nyugalmazott tanítóképző intézeti igazgató végezte el. Az országos szervek többször szorgalmazták a múzeum végleges elhelyezését, de Laszczik Ernő lankadatlan fáradozásai ellenére is minduntalan meghiúsultak a tervek. Először az érseki Jószágkormányzóságot jelölték ki múzeumnak. Laszczik Ernő az átadott ingatlan kulcsaival a kezében készülődött a költözködésre, de a legutolsó pillanatban az orosz hadsereg megszállta és elfoglalta az épületet. A kudarc elkedvetlenítette a kalocsai múzeumügy harcosait. Később a Főszékesegyház és a Zárda közötti kanonoki lakóépületet jelölték ki múzeumnak, de többszöri tárgyalás után ezt is más célra engedték át, így a városi múzeum a városházán maradt. Az államosítás így a régi helyén találta a kalocsai múzeumot.
Az államosított Tóth Mike féle ásványtár a többi gimnáziumi gyűjteménnyel együtt a múzeum tulajdonába került, de helyhiány miatt kiállításukra nem kerülhetett sor. Laszczik Ernő halálával (1955) megrekedt a kalocsai múzeum ügye. Az 1960-as évek elején önálló intézményi jellege is megszűnni látszott, amikor is a gimnáziumi szertárakba költöztették a múzeumi anyagot. Változás 1963 áprilisában következett be, amikor a gyűjtemény a Megyei Tanács kezelésébe került. Ekkor a gimnázium földszintjén 3 helyiséget jelöltek ki múzeum céljára, ahol néprajzi kiállítást rendeztek. A múzeum vezetőjévé Pécsiné Ács Sarolta nyugalmazott tanítónőt nevezték ki, aki a Megyei Múzeumigazgatóság anyagi bázisával gyarapította a kis múzeum tárgyi anyagát.
A Városi és a Megyei Tanács 1970-ben határozta el a kalocsai néprajzi-helytörténeti gyűjtemény önálló tájmúzeummá fejlesztését. Első lépésként Dr. Bárth János múzeológust nevezték ki igazgatóvá. Határozat született arról, hogy a Belvárosi Iskolát 1970. november 1-én múzeumi célokra átadják. Az iskola 1971 májusában költözött el, csak ezután rendezhették meg az első állandó kiállítást. 1977 februárjában a Városi Tanács átadta az épület földszinti helyiségeit és egész telkét, így végleg múzeumi tulajdonná vált az ingatlan. Az 1971. évet követő időszakban a Viski Károly Múzeum egyre terjeszkedett, jelentős mértékben gyarapította gyűjteményeit, s igen gazdag múzeális anyaggal rendelkező tájmúzeummá vált.

1993. április 1-től Romsics Imre, a homokmégyi - a valamikori kalocsai jobbágyok leszármazottja - születésű néprajzkutató múzeológus az intézmény igazgatója. Ebben az időszakban a régészeti-, a néprajzi-, a történeti dokumentációs-, az adattári-, a fotó- és a könyvtári gyűjteményeink jelentős mértékben gyarapodtak. Hosszú fáradozás és küzdelem után 1995-1997 között - három ütemben - felújítottuk a múzeum épületének homlokzatát, tetőhéjazatát és pincéjét. 2003-ban felújítottuk, európai színvonalúra alakítottuk belső tereinket, kiállításainkat. A 2000-2004 közötti átalakításokkal a végsőkig kihasználtuk raktáraink befogadóképességét. Gyűjteményeink kinőtték a rendelkezésünkre álló épületet, ezért 2003-2004-ben egy új épületszárnyat terveztettünk. Keressük a beruházás lehetőségeit.

Current exhibitions

  • "És álljon a domb, a multak jele..."
    DescriptionA Viski Károly Múzeum Kalocsa tisztelettel meghívja Önt és kedves ismerőseit a Viski Károly Múzeumba az "És álljon a domb, a multak jele..." Dusnok-Halom régészeti kutatása című időszaki kiállítására. Az ásatásokról: 2016 tavaszán Dusnok-Halom lelőhelyről két honfoglalás kori rozettás lószerszámveret, valamint egy szarmata, emailos díszítésű fibula került a kalocsai múzeumba. A Viski Károly Múzeum a Türr István Múzeum munkatársainak segítségével 2016-ban leletmentést, 2017-ben pedig – az NKA támogatásával – tervásatást folytatott a területen. A feltárás eredményei Kárpát-medencei viszonylatban is kiemelkedőek. A lelőhelyről bebizonyosodott, hogy valóban emberkéz alkotta mesterséges halomról van szó, mely egy rézkori sírkamrát rejtett magában. A halomba a későbbi korokban is temetkeztek, az ásatások során bronzkori, szarmata és honfoglalás kori sírok is előkerültek. 2017-ben sikerült azonosítani azt a Ny-K tájolású sírgödröt, melyhez a honfoglalás kori leletek köthetőek. A sír bolygatott volt, de ennek ellenére újabb, i. sz. 10. századi ezüst lószerszámveretek, köztük csüngős, kerek és pajzs alakú rozettás veretek kerültek elő. Valószínű, hogy a lelőhelyen egy magányos női temetkezést sikerült azonosítani. Az i. sz. 2. században egy iráni nyelvet beszélő népcsoport tagjai, a szarmaták temetkeztek a halomba. Az ásatások során 6 bolygatatlan, É-D tájolású szarmata temetkezést tártunk fel, ebből kettő férfi és négy női sírt. A kiállításon bemutatásra kerülő leletek ezekből a sírokból származnak. Ruhájukat fibulával (ruhakapcsoló tű) fogták össze. A női sírok jellegzetes leletei a gyöngyök, melyek között különböző anyagúak (pl.: üveg-, karneol-, kréta- és pasztagyöngy) és formájúak fordultak elő. Ezekkel a gyöngyökkel a szarmata nők nyakláncait, ruháit, s az oldalukra felfüggesztett kisebb tároló táskáit díszítették. Az egyik kis táskában egy szokatlanul nagyméretű üveggyöngy és óriási méretű kalcedon gyöngyök kerültek elő. Egy igen érdekes szokás is megfigyelhető volt, hiszen az előbb említett kistáskába helyezték el az elhunyt fülbevalóját. Kisebb használati eszközöket – orsógomb, bronztű, csontnyelű kés – is tettek a sírba. Az egyik női sírból egy kiemelkedő szépségű, ép, ezüstözött bronz tükör került elő. A kör alakú ún. perforált szélű tükröt koncentrikus körökkel díszítették. A feltárások során a halom közepén egy késő bronzkori, a halomsíros kultúrához köthető sírt is találtunk. A jellegzetes temetkezéseiről elnevezett halomsíros kultúra i.e. 1500-1200 között szinte az egész Kárpát-medence területét birtokolta. A Dusnokon feltárt Ny-K tájolású temetkezést feldúlták, de a sírból így is előkerült egy edény és egy bronztű. A viszonylag nagyméretű, világosbarna színű edényt a halott lábára helyezték, korongos fejű, hullámos szárú bronztűje a szétszóródott csontok között került elő. A halom aljában, annak kb. mértani közepén egy rézkori sírkamra helyezkedett el, melyben a közösség egy kiemelkedő tagját helyezték örök nyugalomra. A sírkamra 4 x 4 m-es, megközelítőleg négyzet alakú volt, melynek faszerkezetét is megtaláltuk és dokumentáltuk. A sírt sajnos kirabolták, de néhány embercsont, egy edény összetört töredékei és négy, valószínűleg ruhadíszként szolgáló aranykorong így is a sírban maradt. A radiokarbon vizsgálatok alapján a sírkamrát a kora rézkor végén, a középső rézkor kezdetén alakították ki i.e. 4000 körül.
    From
    Until

Collections

Nicolas Schöffer Gyűjtemény
Nicolas Schöffer Gyűjtemény - Képzőművészeti gyűjtemény
Városi Képzőművészeti GyűjteményShow objects [462]Search inside the collection
Viski Károly Múzeum
Numizmatikai gyűjteményShow objects [2145]Search inside the collection
Régészeti adattárShow objects [302]Search inside the collection
Természettudományi gyűjteményShow objects [3987]Search inside the collection
Történeti gyűjtemény
AdattárShow objects [1330]Search inside the collection
FotótárShow objects [6362]Search inside the collection
Képzőművészeti gyűjteményShow objects [55]Search inside the collection
Történeti dokumentációs gyűjteményShow objects [5843]Search inside the collection
Régészeti gyűjteményShow objects [1]
Néprajzi gyűjteményShow objects [1]

Objects