MúzeumDigitár

Close

Search museums

Close

Search collections

Viski Károly Múzeum Kalocsa "És álljon a domb, a multak jele..."

"És álljon a domb, a multak jele..."

About the Exhibition

A Viski Károly Múzeum Kalocsa tisztelettel meghívja Önt és kedves ismerőseit a Viski Károly Múzeumba az "És álljon a domb, a multak jele..." Dusnok-Halom régészeti kutatása című időszaki kiállítására.


Az ásatásokról:

2016 tavaszán Dusnok-Halom lelőhelyről két honfoglalás kori rozettás lószerszámveret, valamint egy szarmata, emailos díszítésű fibula került a kalocsai múzeumba. A Viski Károly Múzeum a Türr István Múzeum munkatársainak segítségével 2016-ban leletmentést, 2017-ben pedig – az NKA támogatásával – tervásatást folytatott a területen.

A feltárás eredményei Kárpát-medencei viszonylatban is kiemelkedőek. A lelőhelyről bebizonyosodott, hogy valóban emberkéz alkotta mesterséges halomról van szó, mely egy rézkori sírkamrát rejtett magában. A halomba a későbbi korokban is temetkeztek, az ásatások során bronzkori, szarmata és honfoglalás kori sírok is előkerültek.

2017-ben sikerült azonosítani azt a Ny-K tájolású sírgödröt, melyhez a honfoglalás kori leletek köthetőek. A sír bolygatott volt, de ennek ellenére újabb, i. sz. 10. századi ezüst lószerszámveretek, köztük csüngős, kerek és pajzs alakú rozettás veretek kerültek elő. Valószínű, hogy a lelőhelyen egy magányos női temetkezést sikerült azonosítani.

Az i. sz. 2. században egy iráni nyelvet beszélő népcsoport tagjai, a szarmaták temetkeztek a halomba. Az ásatások során 6 bolygatatlan, É-D tájolású szarmata temetkezést tártunk fel, ebből kettő férfi és négy női sírt. A kiállításon bemutatásra kerülő leletek ezekből a sírokból származnak. Ruhájukat fibulával (ruhakapcsoló tű) fogták össze. A női sírok jellegzetes leletei a gyöngyök, melyek között különböző anyagúak (pl.: üveg-, karneol-, kréta- és pasztagyöngy) és formájúak fordultak elő. Ezekkel a gyöngyökkel a szarmata nők nyakláncait, ruháit, s az oldalukra felfüggesztett kisebb tároló táskáit díszítették. Az egyik kis táskában egy szokatlanul nagyméretű üveggyöngy és óriási méretű kalcedon gyöngyök kerültek elő. Egy igen érdekes szokás is megfigyelhető volt, hiszen az előbb említett kistáskába helyezték el az elhunyt fülbevalóját. Kisebb használati eszközöket – orsógomb, bronztű, csontnyelű kés – is tettek a sírba. Az egyik női sírból egy kiemelkedő szépségű, ép, ezüstözött bronz tükör került elő. A kör alakú ún. perforált szélű tükröt koncentrikus körökkel díszítették.

A feltárások során a halom közepén egy késő bronzkori, a halomsíros kultúrához köthető sírt is találtunk. A jellegzetes temetkezéseiről elnevezett halomsíros kultúra i.e. 1500-1200 között szinte az egész Kárpát-medence területét birtokolta. A Dusnokon feltárt Ny-K tájolású temetkezést feldúlták, de a sírból így is előkerült egy edény és egy bronztű. A viszonylag nagyméretű, világosbarna színű edényt a halott lábára helyezték, korongos fejű, hullámos szárú bronztűje a szétszóródott csontok között került elő.

A halom aljában, annak kb. mértani közepén egy rézkori sírkamra helyezkedett el, melyben a közösség egy kiemelkedő tagját helyezték örök nyugalomra.
A sírkamra 4 x 4 m-es, megközelítőleg négyzet alakú volt, melynek faszerkezetét is megtaláltuk és dokumentáltuk. A sírt sajnos kirabolták, de néhány embercsont, egy edény összetört töredékei és négy, valószínűleg ruhadíszként szolgáló aranykorong így is a sírban maradt.
A radiokarbon vizsgálatok alapján a sírkamrát a kora rézkor végén, a középső rézkor kezdetén alakították ki i.e. 4000 körül.