Szilasi Anna
textilművész, szövöttanyag-tervező
Budapest, 1947-04-27 Budapest, 2003. szeptember 12.
1966-1973: Magyar Iparművészeti Főiskola, szövöttanyag-tervező szak. 1980: Művelődésügyi Minisztérium nívódíja; 1982: Bajor Állami-díj; 1983: Országos textilpályázat I. díja; 6. Ipari Textilművészeti Biennálé, Szombathely, I. díj; 1988: a szombathelyi 10. Fal- és Tértextil Biennálé díja; 2001: Ferenczy Noémi-díj, HungArt-ösztöndíj. 1976-1989-ben a szegedi Háziipari Szövetkezet tervezője; 1977-1989 között a bólyi ÁFÉSZ Szőnyegszövő Üzem, ill. a gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet tervezője. 1984-1986-ban a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára. 1986-1991 között a LOOM alkotóközösség művészeti vezetője. 1975-ben a Manuál csoport alapító tagja, kollektív kiállításaik résztvevője. Ösztöndíjjal 1975-ben Finnországban, 1979-ben Belgiumban tett tanulmányutat. 1985-ben és 1994-ben ösztöndíjjal Indiában tartózkodott. 1992-ben a kuopioi Iparművészeti Főiskolán textilművészeti kurzust vezetett. 1995-ben Bernben és Lausanne-ban a Horizont ”95 nemzetközi textilszimpozionon tartott előadást. A 70-es években saját festésű fonalakból kéziszövéssel készült műveire az “organikus konceptualizmus” jellemző. Egyformán mélyen érintette a kortárs európai képzőművészeti és a hagyományos népi szövésmesterség. Műveiben a textil-műtárgy autonóm állapota, a szerialitás, a pszeudo-funkció kérdései érdekelték. Textiltervezőként használati tárgyakkal – függönyök, abroszok, szőnyegek – foglalkozott, ám a háziipari szövetkezetek hanyatlásával a 80-as évektől csak egyedi megbízásoknak tesz eleget. A 80-as években, amikor a textiles szakma művelőinek többsége újra a konvencionális műfajok és formarendek felé fordult, Szilasi Anna is váltott, ám egészen más irányba: indiai tanulmányútja után színes felületű, egzotikus ornamentikájú táblaképeket kezdett festeni, kollázsokat készített egy távoli kultúra mai változatának töredékeivel. (artportal.hu)
hu
