Városy Gyula (1846-1910) kalocsa-bácsi érsek (1905-1910)A karrier főbb állomásai, az életút szakaszai:1846. augusztus 13-án született Zomborban, középosztálybeli családból. Elemi iskolák szülőföldjén. 1860-1866 Középiskola Kalocsán, a jezsuiták által vezetett érseki gimnáziumban – eminens diák, osztályelső, Rosty Kálmán S.J. tanítványa, hazaszeretet, szép magyar beszéd, irodalom, szónoklat fontossága. 1866 érettségi Kalocsán. 1866-1870: Központi Szeminárium, Bp.1870. július 26-án szentelték pappá. 1860-1870 tíz év a felkészülés jegyében, színvonalas iskolákban Kalocsán és Bp-en. 1870-1873 között káplán Csonoplyán, három év lelkipásztori szolgálat, tapasztalatok a plébániák életéből. 1873-1875 posztgraduális tanulmányok Bécsben, az Augustineumban, doktorátussal tér haza, a hittudomány doktora (bécsi ismeretség, nemzetközi kapcsolatok). 1870-1875 a gyakorlat, a posztgraduális képzés ideje, kiválasztottság magasabb feladatokra. 1875-ben központi, aulai szolgálat kezdete Kalocsán, érseki levéltáros, iktató. 1876-ban szentszéki aljegyző. 1878-tól az érseki könyvtár igazgatója. 1875-1880 a központi, aulai szolgálat, az egyházmegye intézményes működésének iskolája. 1880-ban az újonnan nyílt kisszeminárium aligazgatója, a Nagyszeminárium teológia tanára (egyházjog, egyháztörténet) az 1880-as évtized tudományos működésének ideje. 1883-ban szentszéki ülnök. 1884-ben a középiskolai hittanárok vizsgálóbizottságának tagja. 1887-ben a Nagyszeminárium rektora, tb. kanonok. 1888-ban rendes kanonok. 1889-ben címzetes babolchai apát. 1880-1892 szermináriumi elöljáró, papképzés, teológiai tanár, tudományos munka. 1892-ben Császka érsek oldalkanonokja, főesperes-kanonok. A teológiai főiskola prodirektora Kalocsán . 1892-1897: Császka érsek mellett sokat van Budapesten, megismeri a főváros elitjét, az egyetem tanárait, főúri családokhoz bejáratos (Szeidl, Péter, Lachnit, Zichy, Majláth). 1898: az első országos megbízatás, a Központi Szeminárium rektora, pápai prelátus 1898-1901: papképzés országos szinten, budapesti kapcsolatok folytatódnak-erősödnek. 1901: Mindenszentek napján Ferenc József kinevezi székesfehérvári püspökké, XIII. Leó pápa a kinevezést decemberben megerősíti.1902. január 19-én Császka érsek és Majorossy János segédpüspök, valamint Kohl Medárd püspökké szentelték a budapesti egyetemi templomban. 1902. március 9. püspöki székfoglaló Székesfehérváron. 1905. október 17. az uralkodó Kalocsai érsekké nevezi ki, a pápa dec. 11-én megerősíti. 1906. január 14. székfoglalás Kalocsán, áprilisban valóságos belső titkos tanácsosi kinevezés. 1910. január 24. bátor beszéd a Főrendiházban a katolikus érdekek védelmében a kultuszminiszter kinevezése kapcsán. Ezután lett Zichy János kinevezve. 1910. április 11. utolsó alkalommal jelenik meg az ifjúság díszünnepségén, melyen névnapja alkalmából köszöntik. 1910. október 28. öt éves érsekség, ill. egy súlyos, fél éves betegség után elhunyt. 1901-1910: az utolsó évtized, főpapi szolgálat Székesfehérváron és Kalocsán
hu
