"Kroiszosz (ógörögül: Κροῖσος, latinul: Croesus, elterjedt magyaros alakban Krőzus), (i. e. 596 – i. e. 546) ókori lüd király, akinek gazdagsága legendás volt. A kis-ázsiai Lüdia utolsó uralkodójaként i. e. 560–547 között ült birodalma trónján, amire apja, II. Alüattész után 35 éves korában került. Különböző ürügyeket keresve sorban háborúkat indított az ión és aiol poliszok ellen Kis-Ázsiában, melyeket hatalma alá hajtott. Uralma Kilikia és Lükia kivételével kiterjedt Kis-Ázsia nyugati részére, országát keleten a Halüsz folyó választotta el Perzsiától. Személyéről Hérodotosz írásaiból szerezte az utókor a legtöbb információt. Ezek szerint találkozott Szolónnal is Lüdia fővárosában Szardeiszben, akivel nevezetes párbeszédet folytatott. Ő volt az első uralkodó, aki arany és ezüst pénzérméket veretett és ezzel megteremtette a valódi pénzt, melynek súlyát és fémtartalmát pecsétjével garantálta. Jelentős összeggel támogatta az ókor hét csodája egyikének, a szardeiszi Artemisz-templomnak az építését. A perzsák elleni hadjárat megkezdése előtt jóslatot kért a delphoi jósdától, s a jóslatot félreértelmezve támadta meg II. Kurus perzsa király birodalmát és az elvesztett háború következtében a saját hatalmát vesztette el. Haláláról többféle legenda szól, melyek közül a legismertebb Hérodotosz híradásának máglya-motívuma." - (hu.wikipedia.org 17.11.2019)
hu
