Révay Mór János, olykor Révai formában is, születési nevén Rosenberg Móric (Eperjes, 1860. február 24. – Budapest, 1926. július 7.) zsidó származású magyar könyvkiadó, író és országgyűlési képviselő; Révai Sámuel, a Révai Testvérek egyik alapítójának fia.
Már gyermekkorában közeli kapcsolatba került a könyvkiadással és -kereskedelemmel, apja kisebb-nagyobb feladatokkal bízta meg, például 10-11 évesen segített a szortimentkereskedés évenkénti húsvéti elszámolás előkészítésében.
Egyetemi tanulmányait 1878-ban Budapesten kezdte, irodalmat, nyelvészetet és filozófiát hallgatott, ez idő alatt nagybátyjánál, Révai Leónál (a Révai Testvérek másik alapítója) lakott, illetve segített neki az antikváriumában. Később Révai Leó azzal is megbízta, hogy egy újonnan vásárolt könyvtárat rendezzen, katalogizáljon. Míg ő ezzel foglalatoskodott, nem járt rendesen az egyetemi előadásokra, amit apja nem nézett jó szemmel. Révai Sámuel kérésére egy rövid ideig Lipcsében folytatta tanulmányait, ahol találkozott több kiadóval is annak reményében, hogy többet megtudhat a német könyvkiadásról és -kereskedelemről, de ők nem beszéltek sokat a kiadói ügyekről.
1880-ban Révai Leó visszahívta Budapestre, majd belépett a Révai Testvérek Irodalmi Intézetbe, ahol megalapította a kiadói osztályt, illetve ötleteivel hozzájárult a cég felvirágzásához.
A kiadó 1885. július 1-jén részvénytársasággá alakult, amelynek Révay Mór János lett a vezérigazgatója.
Révay a közéletben is jelentős szerepet vállalt, 1901-ben és 1905-ben országgyűlési képviselővé választották a Szabadelvű Párt tagjaként.
---
A kiadó első jelentősebb kiadványának ötlete 1880 őszén született meg: Révay egy olcsó regény-folyóirat kiadását tervezte, amely a Regényvilág, Magyar Családi Regénytár a művelt közönség számára (röviden Regényvilág) címet viselte. A folyóirat indulásához Jókai Mórt kereste fel, és kérte meg, hogy írjon egy regényt az új kiadvány számára. Révay ekkor találkozott először Jókaival, akinek neve ettől a pillanattól kezdve szorosan összefüggött a Révai Testvérek kiadóval. A folyóirat első száma Jókai Mór Páter Péter című regényével jelent meg. A Regényvilág öt évfolyamot élt meg, ez idő alatt megközelítőleg ötven regényt közölt folytatásban híres magyar és külföldi írók tollából.
1880 óta Jókai összes műve a kiadónál jelent meg, de mindközül kiemelkedő az író írói tevékenységének ötvenéves jubileuma alkalmából 1895-ben kiadott száz kötetes nemzeti díszkiadás, amely az 1900-as párizsi világkiállításon díjazásban részesült.
Révay Mór János volt a főszerkesztője a Révai nagy lexikonának. A lexikonkiadás gondolatának előzményei már gyermekkorában megkezdődtek, ugyanis 11-12 éves volt, amikor apja eperjesi könyvesboltjában találkozott Heinrich Brockhausszal. A Révai nagy lexikona a Pallas nagy lexikonából indult ki. Révay célja volt, hogy egy modern, tudományos eredményeket naprakészen tartalmazó lexikont készítsenek. A 21 kötetes lexikon 1911 és 1935 között jelent meg. Révay az utolsónak szánt 20. kötet megjelenését már nem élhette meg, 1926. július 7-én hunyt el. (Wikipédia, 2021.03.10.)
hu
