Forgách Ferenc Xavér (1782-1862) Pesten kötött házasságot szentviszlói Deseő Judittal (1791-1873), egy somogyi köznemesi család tagjával, aki nővérével örökölte a nagygombai birtokot. A legidősebb fiuk, Móric 1812. január 4-én született Nagygombán. Ifjú korában katonai pályára lépett, 1839-től a 2. dragonyos ezred hadnagya, majd 1848-ban kapitányaként szolgált Ausztria észak-olasz tartományában. Itt Rovigo (ma Olaszország) településen feleségül vette báró Biela Vilmos térparancsnok, csillagász és wallensterni Schindler Anna Terézia leányát, Emíliát (1821-1843). Két gyermekük született: Franciska (1839-1913) és Károly (1840-1900). Korán megözvegyült és soha nem nősült újra. Forgách Móricot 1850-ben hazavezényelték és alezredesként a kassai központú 5. ezred vezetésével bízták meg. 1853-ban pedig az 1. zsandár ezred parancsnokává nevezték ki, amely a pesti Újépületben, a szabadságharcosok börtönében állomásozott. 1853. március 3-án reggel az ő parancsnoksága alatt álló alakulat katonái végezték ki Noszlopy Gáspárt és társait. Ezután 1857-ben a Bécsben állomásozó 1. zsandár ezred parancsnoka volt. Az 1867-ben megerősödő somogyi betyártámadások, főleg a megyeszerte népszerű Juhász András és bandájának a tevékenysége miatt a megyegyűlés 1868. szeptember 17-i közgyűlésén teljhatalmú királyi biztos kinevezését kérte. Gróf Forgách Móric nyugalmazott ezredest, cs. és kir. kamarást nevezték ki erre a feladatra, amely megbízásnak sikeresen eleget is tett.
Forgách Móric nyugállományba vonulását követően, a ma is álló gombai kastélyba költözött, elismert mezőgazdasági fejlesztőnek számított. Komoly figyelmet fordított nagygombai uradalmának és 800 holdnyi földbirtokának a modernizálására. Kiváltképpen az állattenyésztésre és fák ültetésére helyezte a hangsúlyt. Majorságában az elsők között használtak cséplőgépet. 1862-ben és 1863-ban a Somogy Megyei Gazdasági Egyesület gépészeti szakosztályának vezetőjeként a nyugalmazott katonatiszt jó példával hirdette a mezőgazdasági modernizációt, amikor a Marcaliban megtartott kiállítások és versenyek szervezésében részt vett. Az ő földjén mutatták be a járás első aratógépét is. A gazdálkodás másik részterületét jelentette a Nagyberekben kialakított tőzegtelep, ahol egy sajtoló géppel tőzegtéglát, úgynevezett „turfát” készítettek. Ezzel fűtötték az uradalom Mária nevű hengermalmának gőzgépeit, a felesleget pedig eladták.1871-ben Münz Simon kereskedő kezdeményezésére megalapították a Marczali Takarékpénztár Részvénytársaságot, amelynek az első igazgatója 1880-ig Forgách Móric volt. A nyugalmazott ezredes 1880. április 21-én halt meg Bécsben, s ott el is temették, majd a nagygombai temetőben hamvait később újratemették. (https://www.marcali.hu/index.php/elet-a-varosban/marcali-naplo/marcali-naplo-cikkek/marcali-napl%C3%B3-2018-02-sz%C3%A1m/gr%C3%B3f-forg%C3%A1ch-m%C3%B3ric-ezredes-%C3%A9s-mez%C5%91gazdas%C3%A1gi-fejleszt%C5%91, 2021.02.27.)
hu
