1882-ben Piatnik Ferdinand két fiával és hitvesével karöltve korábbi cégét keresztelte át Ferdinand Piatnik und Söhne névre. 1885-ben elhunyt a cégalapító. Gyermekei vitték tovább a kártyagyárat változatlan néven. Hamarosan a családi vállalkozáshoz csatlakozott a fiatal Rudolf is. 1891-ben új üzemet építettek Bécsben a Hütteldorferstrassen. Idővel sorra vásárolták meg a hanyatló nyomdákat Bécsben (Max Uffenheimer, 1853; Titze & Schinkay, 1897; Josef Glanz, 1912;), Budapesten (Új Budapesti Kártyagyár (1899), Vannak Kártyagyár (1904) és Prágában (Ritter, 1899). Így került sor a tönkrement legnagyobb pesti konkurens, az 1868-ban alapított Első Magyar Kártyagyár Részvénytársulat megvételére 1896-ban. 1903-ban a bécsi nyomda tevékenysége könyv- és kőnyomdai kapacitással bővült.
1913-ban A cég családi részvénytársasággá alakult. A vállalat vezetését a fiatal Piatnik generáció vette át: Piatnik Ferdinand III. (1884-1967); Piatnik Lajos (1886-1972), Piatnik Adolf II. (1891-1943); Piatnik Rudolf II (1908-1983).
A világháborús események és azok következményei hatással voltak a Piatnik vállalat életére. 1946-1950-ben érdekeltségeiket - Budapest, Prága, Krakkó, Ratschach - államosították. Nehéz időszak következett. Nem csak biztos kartonellátásukat veszítették el, de Közép-Európai piacaik jelentős részét is. Ebben a helyzetben kellett helytállnia dr. Richard Brandesnek (1913-1974) és az őt követő dr. Ernst Rudolf Raggnak (1932-1995). Szerencsére a technikai fejlesztések nem maradtak el. 1951-től alkalmazták a többszínű offset nyomtatást. 1962-ben, 1985-ben majd 2003-ban újabb épületrészekkel bővült a gyár, egyben a géppark korszerűsítésre is sor került.
1958-ban új piacokat keresve kezdtek társasjátékokat és puzzle-kat gyártani, a termékszerkezet jelentősen átalakult. 1989-től kiemelt területe lett az értékesítésnek az export-tevékenység. Leányvállalat alakult az Egyesült Államokban és számos európai országban.
hu
