Nagy méretű kerámia tál a 17-18. század fordulójáról. Egyike a korai, épen megmaradt cserépedényeknek, a magyar parasztfazekasság történeti előzményeinek igen régi, ritka példánya. Anyaga vörösre kiégetett cserép, alapszíne világossárga, gazdag növényi díszítményekkel. A kompozíció és a motívumok erőteljesen stilizáltak. A díszítmények eredete a török hódoltság korában hozzánk érkezett "keleti" művészeti hatásokra vezethető vissza. Hasonló stílusú kerámiából mindössze néhány ismeretes a különböző múzeumokban. Ezeket a szaknyelvben "16-17. századi írókás-virágos fazekasművészet" néven tartja számon. (A Herman Ottó Múzeum műkincsei, Miskolc, 1999. 301.)