A festmény egy hatdarabos reprezentatív sorozat részeként valaha a szentgotthárdi ciszterci apátság fogadótermét díszítette. Az apátság történetének kiemelkedő eseményei és a magyar történelem sorsfordulói egyszerre jelennek meg a képeken. Dorffmaister István, a Dunántúl legtöbbet foglalkoztatott késő barokk mestere a valós eseményeket történeti hűséggel ábrázolta. A III. Béla megalapítja a szentgotthárdi ciszterci apátságot 1183-ban című festményén a francia szerzetesek befogadásának jelenete antikizáló diadalív-kapu előtt zajlik. A király és kísérete színpompás magyar nemesi öltözéket visel. Mögöttük a távolban Pest városának és a budai várnak 18. századi látképe, középkori részletekkel kiegészítve jelenik meg. A szerzetesek mögött a szentgotthárdi apátság barokk formában ábrázolt épületegyüttese látszik. A festményt letisztult formák, világos színkezelés jellemzi, amely a 18. század végi klasszicizáló késő barokk stílus sajátja.
