A 17. században jelent meg Magyarországon a becsapolt lábú, deszkatámlás szék, amely a 18. századtól a falvakban is széles körben elterjedt. A támla a barokk művészet formavilágából eredő hegedűforma, amelynek felületét faragott ornamentikával, heraldikai motívumokkal díszítették, felső részébe pedig szívalakú kivágás került. Ezt az 1795-ös keltezésű darabot kétfejű sas díszíti. A győri asztalosok készítménye lehet, erre utal az elkeskenyedő derékvonal övszerű motívuma, amely a Rába-parti városból kikerült székek megkülönböztető jele.