Ébenfa aranykeretekkel, zománcdíszítéssel. Oszlopokkal tagolt, timpanon oromdíszes oltárka, mindkét oldalán a féldrágakő oszlopok között női szentek, 6-6 zománcos szobrocskája áll, vértanúságuk eszközeivel. Az oltár felett Jézus és a Szűzanya alakja áll. A timpanon felett kiterjesztett szárnyú alakja. A timpanonban a zománcos címer, négyosztagú pajzsokon jobbra fent, balra lent oroszlán piros mezőben, balra fent, jobbra lent magyar címerpólyák, középen a Habsburg címer. Az oszlopok között álló 12 női szent zománcos alakja: (1. Ágnes; 2. Borbála; 3. Cecília; 4. Katalin; 5. ?; 6. Magdolna; 7. ?; 8. Klára; 9. ?; 10. ?; 11. Dorottya; 12. ?; A timpanonban Szűz Mária és Szt. Anna alakja.
1775-ben Somogyi Dániel (1720-1801) főapátsága idején Mária Terézia személyes ajándékaival tisztelte meg Pannonhalmát, melynek során a 17. század első feléből származó, két, ereklyés házi oltárkát ajándékozott az apátságnak a bécsi császári kincstárból. Az egyik férfiszentek ereklyéit rejti magában, s a 12 apostol zománcozott, aranyozott szobra díszíti; a másikon, mely ugyancsak ereklyéket tartalmaz, 12 női szent szobrocskája látható. A szentek ereklyéit vörös selyemalapra gyöngydíszítéssel varrták fel. Az ébenfa oltárszekrénykéket féldrágakő oszlopok díszítik. A II. József-féle 1786-os rendfeloszlatással Pannonhalma barokk kori műkincseinek legnagyobb része elveszett. Részben Budára szállították központi raktárba (ahol gyújtogatás következtében minden elégett), részben elárverezték. A két ereklyetartó oltárkát Somogyi Dániel főapát családja mentette meg és juttatta vissza a szerzetnek. (Sz.R.)