MúzeumDigitár
STRG + Y
de
Objekte gefunden: 4
Schlagwortekikészítőx
Suche verfeinernGezielte Suche Sortiert nach: ID

Első Magyar Gyapjúmosó és Szövőgyár

Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény Fotótár [AHGY_FT_88.197.15.]
Első Magyar Gyapjúmosó és Szövőgyár (Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény CC BY-NC-SA)
Herkunft/Rechte: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Vorheriges<- Nächstes->
Zitieren Datenblatt (PDF) Originalversion (Datensatz) Entfernung berechnen Zum Vergleich vormerken Graphenansicht

Beschreibung

Az üzem munkásai 1930-ban.

A gyár 1868-től egészen 1974-ig működött Újlipótvárosban, a Kárpát-Ipoly-Gogol- és Pannónia utcák négyszögében.

1868 március 1-én alakult "Első Magyar Gyapjúmosó és Bizományi Részvénytársulat Pesten" néven, működését 1869-ben kezdte meg.
Neve, funkciójától függően, az évtizedek folyamán többször változott.

Kezdetben csak gyapjúmosással foglalkoztak, majd 1912-től ágytoll, pehelymosó és kikészítő részleggel bővült. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg ruházatát készítették.
1928-tól kezdték meg a finomposztó gyártását, ekkor lett "Első Magyar Gyapjúmosó és Finomposztógyár".
A II. világháború idején hadiüzemként üzemelt.
1963-ban 4 másik vállalattal együtt Gyapjúmosó és Szövőgyár néven újjászervezték, majd 1973-tól a Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár gyáregységeként működött.
1980-ig a z angyalföldi gyáregységnek vidékre kellett költöznie, a megmaradt gyár egyik részlegében, 1986-ban megnyitották a Textil- és Ruhaipari Múzeumot, melyet pár év múlva Óbudára helyeztek át.
1988.-ban az üzemet lebontották.

Material/Technik

Papír/fekete-fehér

Maße

14*20,5

Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

Objekt aus: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

Talán nem vagyunk elfogultak, ha azt állítjuk, a XIII. kerület különleges, sokszínű szelete Budapestnek. A mi „Tizenhármunk” olyan városrész, ahol...

[Stand der Information: ]

Hinweise zur Nutzung und zum Zitieren

Die Text-Informationen dieser Seite sind für die nicht-kommerzielle Nutzung bei Angabe der Quelle frei verfügbar (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Als Quellenangabe nennen Sie bitte neben der Internet-Adresse unbedingt auch den Namen des Museums und den Namen der Textautorin bzw. des Textautors, soweit diese ausdrücklich angegeben sind. Die Rechte für die Abbildungen des Objektes werden unterhalb der großen Ansichten (die über ein Anklicken der kleineren Ansichten erreichbar werden) angezeigt. Sofern dort nichts anderes angegeben ist, gilt für die Nutzung das gerade Gesagte. Auch bei der Verwendung der Bild-Informationen sind unbedingt der Name des Museums und der Name des Fotografen bzw. der Fotografin zu nennen.
Jede Form der kommerziellen Nutzung von Text- oder Bildinformationen bedarf der Rücksprache mit dem Museum.