A távbeszélő létesítményekben a hálózat kimaradásakor megszűnt a váltakozó áramról működő berendezések táplálása, illetve az akkumulátorok töltése. A központok leállásának elkerülésére benzinmotoros szükség-áramfejlesztőt alkalmaztak. Az 52 LE teljesítményű Otto-motor 15 kVA teljesítményű háromfázisú generátort hajtott. Ez a berendezés a VÁR telefonközpont szükség-áramfejlesztője volt.