MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Tárgy: 26
HelységTiszafüredi öntözőrendszerx
Összetett keresésÖsszetett keresés Leválogatva:: ID

Munka megtekintése (Tiszafüredi főcsatorna próbaszakaszainak betonburkolati építése)

Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum Történeti Képgyűjtemény [DM_TK_24.94.26]
Munka megtekintése. Dobolyi Tibor és dr. Kállay Miklós (Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->
Kapcsolat Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Munka megtekintése. A kalapját a kezében fogó, bajszos úriember Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke, nyíllal megjelölve Dobolyi Tibor az Öntözésügyi Hivatal főépítésvezetője.
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma.

Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba.
Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Anyag/ Technika

Papír / fotó

Méretek

h: 17,4 cm, sz: 12,6 cm; Album mérete: h: 33 cm, sz: 24 cm

Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum

Tárgy itt található: Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum

A Magyar Vízügyi Múzeumot 1973-ban alapították az Országos Vízügyi Hivatal Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Irodájának részeként. 1989 óta – az...

Kapcsolatfelvétel

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.