A népvándorlás harmadik, utolsó nagy hulláma a 9-10. században zajlott le. Erre az időre Európa jelentős részében már létrejöttek, kialakultak a ma is ismert államok csírái. A Kárpát-medence területére ekkor érkeztek meg és leltek végleges, új hazára a magyar törzsek, illetve alapítottak meg államukat. A 896-os honfoglalás után a 900-as évek elején a magyarság a dunántúli területeket is birtokba vette. Ennek régészeti bizonyítéka az a 11 darab négyszögletes, aranyozott ezüst veret is, amelyet középen félgömbalakú kiemelkedés díszíti, és amelyből négy bemélyedő közepű levél ágazik el a sarkok felé. A veretek vagy lószerszám-, vagy ruhadíszek voltak, de mindenféleképpen egy rangos, vezető rétegbe tartozó tulajdonos gazdagságáról vallottak.
