Magyarországon 4 keltike-faj terjedt el, melyeket nem könnyű elkülöníteni egymástól. Van köztük ritka, védett faj, de tömegesen előforduló is. Kora tavasszal virágoznak, hogy a lombfakadás előtti talajra jutó napfényt fel tudják használni, raktározzanak a következő évre, virágozzanak, termést érleljenek, végül felszín feletti részük elhaljon. Mindezt 1-2 hónap alatt, minden évben.
Az odvas keltike a leggyakoribb faj közülük. Tavasszal a domb- és hegyvidéki bükkösök és gyertyános-tölgyesek tipikus tömegesen virágzó faja. A megfelelő helyeken virágszőnyegbe borítja az üde erdők alját. Gyakoribb a lilás-piros színű, de nem ritka a fehér virágú alakja sem. Domb- és hegyvidékeinken gyakori, sokszor tömeges, síkságon csak a megfelelő helyeken, itt sokkal ritkább.
