Hazánkban eddig 62 sáska-fajt találtak az egyenesszárnyúakkal foglalkozó kutatók. Nagyobb hányadukat nem könnyű fajra pontosan meghatározni, nem is kifejezetten látványos rovarok, hiszen legtöbbjük elég kis méretű, valamint zöldes-barnás rejtőszínnel rendelkeznek.
Azonban legnagyobb és egyik legkülönlegesebb fajuk a sisakos sáska. Nőstényei akár a 7-8 cm-t is elérhetik, de hosszan megnyúlt testükkel tökéletesen beleolvadnak a fűcsomók szálai közé. Nevüket megnyúlt, szintén fűszálra emlékeztető fejükről kapták, de csápjaik is kardszerűen megnyúltak, amely jellegzetesség szintén egyedülálló a hazai rovarok között. A Mediterráneumban széles körben megtalálható Spanyolországtól egészen Közép-Ázsiáig, elterjedésének északi határát a Kárpát-medence jelenti. A peremi helyzetben levő állományok mindig veszélyeztetettebbek, így a hazai populációk is veszélyben vannak elsősorban élőhelyük eltűnése és átalakulása, feldarabolódása miatt. Az alacsony füvű száraz gyepeket, fás legelőket, homokpusztákat, sziklagyepeket kedveli, néha azonban kissé nedvesebb réteken, folyópartokon is előfordul. Visszaszorulásának fő okai a megfelelő élőhelyek beszántása, átalakítása, beépítése, de legalább ennyire az állattartás felhagyásával a becserjésedés, özönnövények elterjedése is veszélyeztető tényezőknek számítanak.
Szétdarabolódott apró állományai a Dunántúlon többfelé fellelhetőek még, jelentősebb állományai azonban főként a Duna-Tisza köze homokpusztáin élnek. Védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
