Ámos Imre a Műegyetemen, illetve a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Ámos feleségével, a szintén festő Anna Margittal együtt a szentendrei, avantgárd szellemiségben dolgozó művészgenerációhoz tartozott. Stílusát kezdetben a posztnagybányai művészet hatása határozta meg. Az 1930-as évek közepétől művészetében megjelenik a vallási szimbólumrendszer, mely sok esetben a zsidó kultúrából táplálkozott. Intuitív művész volt, az élet teljességét számára a valóság és a hozzá kapcsolódó asszociációk együtt jelentették. Sejtelmesnek, elillanónak tetsző emlékei, álmai már korai műveiben is feltűntek. Később határozottan törekedett a tudatalattiban kavargó látomások, szabad képzettársítások felszínre hozására. Ámos A próféta című tusrajzán is vallásos tematikát idéz meg. Habár a grafika készítésének pontos dátuma nem ismert, a szürrealisztikus kompozíció előrevetíti az 1940-es években, a háború idején, annak közvetlen hatása alatt készített, a fenyegetettséget és a pusztulást ábrázoló műveinek hangulatát.