MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Tárgy: 79
Személy/ IntézményBortnyik Sándor (1893-1976)x
Összetett keresésÖsszetett keresés Leválogatva:: ID

Bortnyik Sándor: Állatok tánca – Néger kórus (variáció)

Herman Ottó Múzeum, Miskolc Kövesi Gyűjtemény [HOM_KGY_KI_2016.41.]
Bortnyik Sándor: Állatok tánca - Néger kórus (variáció) (Herman Ottó Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Herman Ottó Múzeum / Mészáros Viktória (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->
Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Az 1970-es évek elejéről származó Állatok tánca – Néger kórus című kép egy 1925-ben készült kompozíció újraalkotott változata. Az eredetihez képest csak némileg tér el színritmusában és néhány kisebb formaelemében, de mind szemléletében, mind motívumaiban és szerkezetében megegyezik vele. A festői életút korai, progresszív, bauhausos inspirációk alatt álló kibontakozásának folyamatában elhelyezve az 1925-ös kompozíciót Hornyik Sándor így ír Bortnyik weimari fejlődéséről, valamint magáról a műről, mely alapján az 1973-as variáció készült:
„[Bortnyik] Először szakított a képarchitektúrák síkszerűségével, s kompozíciói egyre plasztikusabbak lettek, egyre erőteljesebbé vált bennük a háromdimenziós tér szerepe. 1924-ben aztán geometrikus térkonstrukcióiban is megjelentek az emberi alakok. Ebbe a fejlődési sorba illeszthető bele a Négerek kórusa is. A színpadszerű kompozíció meghatározó eleme az erősen rövidülő, térhatást keltő, szürke lemez. Ez a vízszintes lemez először egy 1923-as művén bukkant fel. A Kompozíció térben címet viselő festmény vízszintes és függőleges lemezei határozzák meg Bortnyik legismertebb művének, a pittura metafisica levegőjét árasztó Zöld szamár terét is. 1925-ös hazatérése után Zöld szamár néven avantgárd színházat is alapított Palasovszky Ödönnel és Hevesy Ivánnal. Elképzelhető, hogy egy itt bemutatott darab inspirálhatta a Négerek kórusát. A kompozíció tere ugyan színpadszerű, de a háttér halványodó háromszögeivel és sárga körével Bortnyik erőteljes tájatmoszférát teremt. Ebbe helyezi bele a primitivizmus eszköztárát kiaknázva zseniális néger figuráit.”

Anyag/ Technika

Papír / Tempera

Méretek

36,2 x 51 cm

Szakirodalom

  • Bakos Katalin (2018): Bortnyik Sándor és a Műhely. L'Harmattan Kiadó, Budapest
  • Hornyik Sándor (2002): Tanulmány a Bauhaus-kompozíció (1925) c. képről. A Kieselbach Galéria és Aukciósház 18. aukciós kiállításának katalógusa, Kieselbach Galéria, Budapest, 2002, 197. tétel
  • Molnos Péter (2013): A titkos gyűjtemény. Kieselbach Galéria, Budapest
Herman Ottó Múzeum, Miskolc

Tárgy itt található: Herman Ottó Múzeum, Miskolc

A miskolci Herman Ottó Múzeum az egyik legnagyobb vidéki múzeum Magyarországon. Hálózatába tartozik Miskolc múzeumainak többsége, hét városi...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.