A Gellért-hegyen című kép Rippl-Rónai százas nagyságrendű kései pasztelljei közül egy visszatérő és emlékezetes tárgykört villant fel, a művész fővárosi otthonából, ablakából feltáruló látványt (ahogy az alcím pontosítja). A festő több mint két évtizedig a szecessziós stílusú Kelenhegyi Műteremház lakója volt, amit a kaposvári Róma-villával felváltva használt, rendszerint a téli hónapokban. Ebből a körülményből adódik, hogy a budapesti otthonának környékét ábrázoló utca- és látképei téli időben mutatják a helyszíneket, melyek látványán a puhán, foltszerűen felvitt behavazott felületek uralkodnak. A jellemzően rálátásos megjelenésű tájrészlet elő- és középterében mindig tovahaladó staffázsfigurák tűnnek fel az utca hétköznapi életéből, szelíd elevenséget hozva a képek statikus motívumai – a vázlatosan jelzett havas épületek és a csupasz fák szegélyezte meredek lépcsősorok – közé. Ezek a képek a nagyobb munkák közepette spontán megnyilatkozásai voltak Rippl rendkívül aktív alkotói kedélyének, felfrissülést nyújtva számára a bennük rögzített látványélményekkel.