Tárgy

Belváros szélén, a Nagy-korona utcában. 1912-től az alapító fiai, Liebner József és Liebner Ödön vették át a céget. A valódi vezető Liebner József volt, aki a húszas-harmincas években aktívan szerepelt a különböző kereskedőket, nagykereskedőket tömörítő fórumokon, cikkeket is írt. Bár mindenhol játékkereskedésként szerepelt, Liebner Zsigmond díszműáru- és játékkereskedőként jegyeztette be cégét, s időnként új, másféle termékekkel is bővítette kínálatát. 1910 körül például kirakatai felső szintjét az új hangrögzítők, beszélőgépek foglalták el, melyeknek - s a hozzájuk való lemezeknek - a gyártásába is sokat fektetett. 1909-ben beszélőgépeire saját „DIADAL" védjegyét be is jegyeztette. Mindvégig nagykereskedői tevékenységet is folytatott, szerepelt az országos vásárokon. Újsághirdetései főként karácsony előtt jelentek meg, s néhány számolócédulája is fennmaradt. Legjelentősebbek évente kiadott nagy képes árjegyzékei, amelyekből postai úton is lehetett játékot rendelni. 1924-25-ben a babákat már színes oldalakon mutatta be. A korban szokásos módon az üzlet már megnyitásakor nevet is kapott, A Babatündérhez címezték. Az idők változásait mutatja, hogy Liebner - jóllehet üzlete megnevezésében mindig szerepeltette a családnevét is - a Németországban és Ausztriában a 19. század végén rendkívül népszerű, hagyományosabb fantázianevet előbb elhagyta a bejegyzésekből és hirdetésekből, majd 1909-ben a korszerűbben hangzó „gyermekjáték áruház"-zal cserélte fel, (de „A Babatündérhez" nevet a portálon még sokáig feltüntette). Az 1920as évektől megszűnéséig az üzlet neve „Liebner bácsi játékboltja", még utolsó, 1948-1949-re szóló árjegyzékén is ez szerepel. 1935-től, a régi nagy budapesti játékkereskedések megszűnését követően Liebner bácsi játékboltja az ország legnagyobb és legrégibb játékboltjaként hirdetett, s ez a szöveg szerepel a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban lévő „Magyar rolit kérjetek" szövegű számolócédulán is. A magyar termékek árusítása, sőta gyártók megkeresése, megbizása, az iparpártolás mindig is jellemezte a cég működését. A Bazilika elhúzódó építése miatt a Nagy korona utca a nyitás körüli években rendezetlen környék lehetett, de az üzlet menetét, úgy tűnik, ez sem hátráltatta. A Bazilika elkészültét követően hirdetéseiben kiemelte: „4 Lipótvárosi Bazilika főbejáratával szembea". A játéküzlet alapításától megszűnéséig ugyanazon a helyen, bár állandóan kibővítve várta vásárlóit. Nagyobb átalakítások, bővítések nyomára 1911ben és 1935-ben bukkanhatunk az adatokban, utolsó nagy felújítására pedig 1946-47-ben került sor, miután az ostromban kiégett. 1902 és 1905 között a címjegyzékek tanúsága szerint a Dorottya utca 13-ban is volt egy Liebner-üzlet, 1903-as, több mint ötszáz játékot felsorakoztató, nagy, képes árjegyzékét beharangozó hirdetésében is mindkét cím szerepel, de úgy tűnik, azt nem működtették tovább. A gazdasági válság éveiben a cég az ABC kereskedelmi kötelék tagjává válik, amely támogatta a hitelre való vásárlást, a részletekben való törlesztést, s ezzel saját forgalmának növekedését, túlélését is segítette. (Forrás: Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története. Budapest, 2010: 61.)