A népvándorlás kor második nagyobb hulláma az avarság kárpát-medencei megjelenéséhez köthető, akik 568-ban birtokukba vették a teljes területet, létrehozva a 795/796-ig fennálló Avar Birodalmat. A régészeti leletek segítségével korai, közép és késő avar kori emlékanyagot tudunk megkülönböztetni. Az avar férfiak viseletének minden időszakban legfontosabb, keltező értékű darabja a veretekkel díszített övet tekinthetjük. A késői időszakban a zömében bronzból öntött övveret leggyakoribb ábrázolása alapján griffes-indás kornak hívjuk. Ugyanakkor ebben az időszakban ritkán, de előfordulnak más ábrázolások is. Ezek közé tartoznak a balatonszőlősi korong alakú veretek is. A korongon vágtató ló és lovas alakját ábrázolták, aki a bal kezében dobásra emelt lándzsát tart, a jobb kezével a kantárt fogja. Mélyített vonalak jelzik a ló fejlét, sörényét, szemét, a kantárt, farkát, míg a lovas fejét és nyakát fedő páncélt (?) vonalakkal és poncolással emelték ki. Az ábrázolás jól kapcsolódik a nagyszentmiklósi kincs 2. számú korsójának ábrázolásához
hu
