Lándzsavég

A késő bronzkor időszakában a Kárpát-medence tárgyi és szellemi kultúrájára korábban jellemző tagoltság lassan kezdett feloldódni és egyre több közös jegy jelenik meg az egyes tájegységek leletanyagában. Távol eső területek hasonló formavilágú fémtárgyai vagy az egységesedő edényformák és azok mintakincse intenzív, emberek és ismeretek széleskörű mozgásáról mesél. Ekkortól válik mindennapossá a bronzeszközök használata is. Az egyedi, különleges fegyvereket, ékszereket készítő bronzművesség korát a Kr. e. 13. században a tömegtermelés időszaka váltotta fel. Már nemcsak presztízstárgyak készültek ebből az ötvözetből, hanem a mindennapi életben használatos eszközök (fűrészek, horgok, sarlók, tokos balták, árak) is, amelyek ráadásul a társadalom bármely szintjén álló embernek a rendelkezésére álltak. A lándzsa köpűjének meghosszabbítása felfelé szimmetrikusan bordázott. Az öntési fuga a köpű két oldalán jól látszódik. A fegyver csúcsán kopásnyomok látszódnak.