Mézeskalács ütőfa

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Események

Készítés

mikor	1637

Felhasználás

mikor	1953
hol	Veszprém

Leírás

Agyagformákkal kialakított mézeskalácsot a rómaiak is készítettek, a középkorban a német lakosságú országokban terjedt el, kolostorokban készítették, a 13. századtól céhes iparrá vált. A formákat ügyes kezű mesterek faragták, bár a korai ütőfákat ötvösöknek tulajdonítják. Legjellegzetesebb a kerek alakú tányér, a lovast ábrázoló huszár, a pólyást utánzó baba, valamint a szív. A 17. századi formák reneszánsz és barokk ihletésűek. A gyűjteményünkben található, 1637-ből való kör alakú mézeskalács ütőfa a betlehemi születést jeleníti meg.

Felirat/szignó

felirat: 1637. A hátlapján a mester száma: 93.

Anyag/ Technika

Körtefa / faragott, vésett

Méretek

Átm: 40 cm

Térkép

Készítés
1637

Felhasználás
1953
Veszprém

[Időbeli vonatkozás]
1600

1599 1955

Tárgy itt található: Laczkó Dezső Múzeum

Laczkó Dezső Múzeum - MúzeumDigitár

[Rekord frissítve: 2023.10.06]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Metaadat: CC BY-NC-SA @ Lackó Dezső Múzeum

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.