Észak-amerikai elterjedésű faj. Az USA több tagállamába, valamint több afrikai, ázsiai és európai országba is betelepítették. Hazánkba szándékos úton, tógazdálkodási célból telepítették be az 1950-es évek végén. A faj szép lassan elterjedt nagyobb folyóink mentén, és a hozzájuk kapcsolódó mellékágakban, befolyókban is. A Duna hazai szakaszáról származó haltelepítéssel került a Balaton vízgyűjtő-területére, és onnan terjedt tovább számos déli befolyóba. Napjainkban a leggyakoribb idegenhonos rákfaj; jó alkalmazkodóképességű, eutróf állóvizekben, szennyezett csatornákban is sokfelé megtalálható.
Nem válogatós, a tiszta vizű folyó- és állóvizek mellett megél a szennyezett csatornákban, eutróf tavakban és brakkvízi élőhelyeken is.
Hatalmas természetvédelmi károsító, mert az őshonos rákfajok számára végzetes rákpestis tünetmentes hordozója, valamint azok táplálék-konkurense is. Hatalmas területekről pusztította ki az őshonos folyami és kecskerákot.
hu
