Az ilyen központok (váltók) a falvak, kisebb települések legelterjedtebb kézi kapcsolású telefonközpontjai voltak. 6 helyközi és 50 helyi előfizető befogadására alkalmas. Részei a kapcsolózsinórok, a lejelentő jelfogók, a kapcsolókulcsok és a hüvelyek valamint a kezelői kézibeszélő és az induktor. Az előfizető a készülékén lévő induktorkar megforgatásával hívta a központot. A kezelőnek hívást a központ lebillenő esőlemeze jelezte. Az előfizetők összekötése -a hívott felcsengetését követően- a zsinóráramkör 2 dugójának a megfelelő kapcsolóhüvelyekbe dugaszolásával történt. A beszélgetés befejeztét az előfizetői készülék induktorának ismételt megforgatásával jelezte az előfizető, amit a kezelő észlelt és bontotta a kapcsolatot.
![LB 50-es vertikális kapcsoló, földön álló faszekrényben (Postamúzeum CC BY-NC-SA)](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/23/681659-pom_t16_8710/lb_50-es_vertikalis_kapcs/lb-50-es-vertikalis-kapcsolo-foeldoen-allo-faszekrenyben-681659.jpg)
LB 50-es vertikális kapcsoló, padlón álló faszekrényben
Leírás
Anyag/ Technika
Fa, fém /
Méretek
HxSzxM: 870x650x1510 mm
Leltári szám
[POM_T16_87.1.0.]
Forrás:
Távbeszélő-történeti gyűjtemény (T16)
A következő válogatás része
[Rekord frissítve: ]