MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Herman Ottó Múzeum, Miskolc Kövesi Gyűjtemény [HOM_KGY_KI_2016.74.]
Nemes Lampérth József: Csendélet (Konyhacsendélet), 1910 körül (Herman Ottó Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Herman Ottó Múzeum / Mészáros Viktória (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Nemes Lampérth József: Csendélet (Konyhacsendélet)

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

A századelő modern művészeti törekvéseinek hazai viszonylatban nagy jelentőségű fejleménye volt a Kassák Lajos szervezte aktivista mozgalom kibontakozása, élén olyan markáns stílusú művészekkel, mint Uitz Béla vagy Nemes Lampérth József. Nemes Lampérth tragikusan rövid, ám annál intenzívebb pályafutásának egyik korai darabja az expresszív naturalista stílushoz köthető Konyhacsendélet, amely feltehetően azonos azzal a művel, mellyel a festő először szerepelt a nyilvánosság előtt a Művészház 1910-es téli kiállításán. Nemes Lampérth egyedi látás- és festésmódjának minden lényeges eleme és erénye megfigyelhető már ezen a festményen. A zöldségekből, csuprokból, üvegpalackból álló, tehát tárgyi vonatkozásaiban meglehetősen egyszerű kompozíciót bővérű festőisége teszi vizuálisan izgalmassá. A képfelület egésze nagy impulzivitásról árulkodik: vaskos és nyers erejű, a formák jellemzésében sommás, de pontos ecsetvonások egymásra halmozódó nyalábjaiból képződik meg a kéregszerű faktúra, amely mintha eruptív folyamat során kihűlt anyagként rakódott volna le a hordozó felületen. A festői lendület kizárólagos médiuma a szín, tartalma pedig a látvány mentális rétegekig hatoló plasztikus színélményei, amelyek – Kállai Ernő szavait idézve – „a lehető legnagyobb fokon anyagi ténnyé vaskosodott vitalitás erejét árasztják magukból”.

Anyag/ Technika

Karton / Olaj

Méretek

51 x 70 cm

Szakirodalom

  • Bajkay Éva (2015): Nemes Lampérth József. Kossuth Kiadó, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • Gelencsér Rothman Éva (2017): Nemes Lampérth József. Gondolat Kiadó, Budapest
  • Kállai Ernő (1990): Új magyar piktúra 1900-1925. Budapest, Gondolat
  • Mezei Ottó (1982): Nemes Lampérth József grafikai stílusa. In: Mezei Ottó: Magyar, európai, modern. Válogatott írások, szerk.: Andrási Gábor-Pataki Gábor, Argumentum Kiadó, MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet Művészettörténeti Intézet, Budapest, 2013
  • Molnos Péter (2013): A titkos gyűjtemény. Kieselbach Galéria, Budapest
  • Németh Lajos (1972): Modern magyar művészet. Corvina Kiadó, Budapest
  • Szabó Júlia (1986): Tanulmány és kompozíció Nemes Lampérth József festészetében. In: Szabó Júlia: Utak és tanulságok. Válogatott művészettörténeti tanulmányok és műkritikák, szerk.: Marosi Ernő, Balassi Kiadó, Budapest, 2014
Gyűjtés Gyűjtés
1974
Kövesi István
Budapest
Festmény készítése Festmény készítése
1908
Nemes-Lampérth József
1907 1976
Herman Ottó Múzeum, Miskolc

Tárgy itt található: Herman Ottó Múzeum, Miskolc

A miskolci Herman Ottó Múzeum az egyik legnagyobb vidéki múzeum Magyarországon. Hálózatába tartozik Miskolc múzeumainak többsége, hét városi...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.