"A kelengyeláda a menyasszony kelengyéjének, hozományának tárolására szolgált. Értékes bútor, mely gyakran több generáción keresztül öröklődött. Anyaga, díszítettsége, formája árulkodik a készítés helyéről, használója társadalmi helyzetéről.
A láda Hohenlohe Oehringen Kraft Keresztély herceg kaszói vadászlakából került a József Attila Kollégium „padlásmúzeumába”, majd az onnan örökölt gyűjtemény részeként került a Nagyatádi Városi múzeum birtokába. A láda a bútortörténeti szakemberek szerint is igazi különlegesség.
Szerkezete és formája a 17.század elején, Észak-Magyarországon készült ládákkal mutat hasonlóságot.
A későreneszánsz stílusú kelengyeláda különlegessége az intarziás díszítés. Az ornamentális motívumok mellett kiemelt figyelmet érdemel a két, boltívben álló szent figurája, akik feltehetően a tulajdonosok névadó szentjei voltak. Szent János baljában serleget tart, melyet megáld, s így a rosszat jelképező sárkány távozik belőle. Mária Magdolna kenetes edényt tart kezében, melyet Krisztus sírjához vitt a holttest bebalzsamozásához.
A láda tetejének és zárszerkezetének átalakítása, valamint festése az 1860-as évekre tehető."
Kelengyeláda
Leírás
Anyag/ Technika
Fenyőfa, juhar, ébenfa, ón / kézműves, intarzia díszítés
Méretek
78 x 60 x 170 cm
Leltári szám
[NVM_T_2005.15.1]
Forrás:
Szakirodalom
- Hauptman Gyöngyi (2007): Egy 17. századi kelengyeláda múzeumi és történeti kontextusa. Tabula 10. évf. 2. sz., Budapest, Néprajzi Múzeum: 249-258.
- Kaposi Zoltán (2016): Kaszópusztai vadászatok (1912-1926). KÖZÉP-EURÓPAI KÖZLEMÉNYEK 9 : 1 (32) pp. 72-83. , 12 p.
- Kaposi Zoltán (2017): Christian Craft zu Hohenlohe-Ohringen herceg uradalmai Magyarországon. Szirácsik, Éva (szerk.) Nagyváthy és a magyar uradalmak Budapest, Magyarország : Unicus Műhely Kiadó
[Rekord frissítve: ]