Fehér alapon fekete keret és fekete feliratok németül, középen pedig egy piros viaszpecsét képe.
Nagyigmánd község közelében 1862-ben kútásást folytattak és így találtak rá a később Igmándiként elhíresült forrásra, amire Schmidthauer Antal gyógyszerész kútvállalatot épített. Az Igmándi keserűvíz vádjegyet viszont már a fia Schmidthauer Lajos jegyeztette be.
A második világháború után a termelés igen lassan kezdődött meg, 1949-ben az állam tulajdonába került a forrás és először Gyógyvíztermelő Vállalat kezelésébe került, majd 1964-től a Vízkutató és Fúró Vállalat (VIKUV) vette át. 1989-ben pedig végleg bezárták.
Igmándi víz
Leírás
Anyag/ Technika
Papír, színes nyomat
Méretek
12,5x18 cm
Leltári szám
[KD_1986.54.16.]
Forrás:
[Rekord frissítve: ]