MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Szépművészeti Múzeum Régi Képtár [REK_163]
Vénusz, Ámor és a Féltékenység (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 2 Előző<- Következő->

Venus, Cupid and Jealousy

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

’The human eye cannot see like this,’ stated Wölfflin, the authoritative art historian, of Bronzino’s art. And perhaps a healthy human mind cannot think so crookedly as Bronzino’s did, for this bizarre picture is able to jolt even today’s jaded viewer. A blatant dissonance lies between the brazenly indiscreet erotic content and the annoyingly restrained form. There is body, but no soul, no instinct, no passion, no torrid arousal. There is no flesh, for bodies are hard as marble and cold as ice, as every outline is mercilessly sharp - this is what Wölfflin meant. Nor is there blood in them, they are blindingly white, like gesso (indeed, that is what they are made of: the gesso ground vibrates from beneath the thin, transparent colours). The tyranny of intended artifice weighs the picture down with sadistic overtones. The subject is no less contrived, in that the precise meaning of the picture, and that of its famous twin, the Allegory in the National Gallery in London, will perhaps never be unravelled. Whereas in the London image jealousy and fraud seem to triumph over love, here, in turn, desire seems happy, mutual, and the hideous monstrosity of Jealousy scurries away in the background. But in the laboured world of Mannerism, nothing is so simple. When looked under infrared light, it turns out that in the place of the children Eros and Anteros, representing requited love, there was originally a satyr baring its teeth with a demonic grin, similar to the mask beneath their feet. Axel Vécsey

Anyag/ Technika

poplar / oil

Méretek

192 x 142 cm

Szépművészeti Múzeum

Tárgy itt található: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.