MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Szépművészeti Múzeum Régi Képtár [REK_523]
Szent András vértanúsága (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

The Martyrdom of Saint Andrew

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Seventeenth-century Naples was, according to many, hell upon earth. Impoverished by Spanish rule, the life of the people was embittered by continuous starvation, epidemics, earthquakes, and even the Vesuvius. The hovels of the poor were increasingly crowded, since the scant harvests had forced village folk into the city. Crime flourished in the stale air of the back streets. It was perhaps inevitable that Caravaggio’s violent art, which grappled with the fear of death, came into its own in Naples, and for decades it set the way for the city’s painters.But the school of ruthless naturalism did not reach its peak until a generation later, with Ribera. This Spanish-born master was most in his element when portraying the tortuous deaths of Christian martyrs, with shocking verisimilitude, as in this masterpiece of his darkest period. The apostle Andrew preached the gospel in the East, until Roman governor of Achaea condemned him to follow the founder of his "superstitious sect" in death by crucifixion. If anybody, it is Ribera who manages to convince us that for Andrew martyrdom was redemption. His humiliated body is shrivelled by time, his withered skin hangs drily from his frame; and yet there emanates from him a metaphysical power of the soul. Over him tower shadows of a priest and the governor, presaging Goya’s oppressive demons. They are not satisfied with destroying his body: to the very last moment they try to win over his soul, and persuade him to worship the idol of Jupiter. Axel Vécsey

Anyag/ Technika

canvas / oil

Méretek

206.1 x 177.7 cm

Szépművészeti Múzeum

Tárgy itt található: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.