Körösényi Tamás az 1970-es években a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán folytatta tanulmányait. Munkássága során foglalkoztatta a műfajok közötti határátlépés kérdése, a szobrászati felfogás hagyományos kereteinek feszegetése. Az 1980-as évek elejéig figurális és koncept-műveket, valamint a pop art, és a minimal art hatását tükröző objekteket készített. Művészi gyakorlatára jellemző a sorozatokban való gondolkodás, amely a művek közötti formakapcsolatra fókuszál. Giacometti-sorozatát, melynek egyik darabja a Diego IV. című munka, a nyolcvanas évek elején készítette. A Szobrok Giacomettt párizsi műterméből című műcsoportot 10 darab talapzatra helyezett poliészter szobor alkotja. A sorozat becsomagolt, lepelbe burkolt figuráiban felismerhetőek a modern szobrászat egyik kiemelkedő alakjának, Alberto Giacomettinek az alkotásai. A lepel, leplezés, álcázás kérdésköre, majd annak önállósult formában létrehozott alterációi Körösényi életművének egyik visszatérő motívumai. A Diego IV. című szobor Giacometti bátyjáról készített büsztjének parafrázisa. A forma követi a hatvanas évek elején készült eredeti szobor alakját, azonban Körösényi beburkolta, lepelbe csavarta a figurát, ahogy a sorozat többi darabját is, megfosztva ezzel őket eredeti jelentésüktől.
hu
