MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Budapesti Történeti Múzeum Szobrászati Gyűjtemény [KM_FK_KM.86.11.]
Táncoló nő (Budapesti Történeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Budapesti Történeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Táncoló nő

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Fémes Beck Vilmos kiemelkedő ötvösművészeti tevékenysége mellett a századfordulós szobrászat kisplasztikai műfajának megújító alakja, aki a 20. század elején kibontakozó legfrissebb tendenciákat képviselte. A budapesti Iparművészeti Iskolán ötvösmesterséget tanult, ezt követően külföldi utazásai során gazdagította művészeti ismereteit: Darmstadtban, Párizsban, Londonban, Münchenben és Bécsben is járt. Megismerkedett mind a hildebrandi szobrászat elveivel, mind pedig a szecesszió eszméivel. Hazatérése után szemlélete a Nyolcak művészeti törekvéseivel rokonítható, 1911-ben és 1912-ben részt vett második, illetve harmadik kiállításukon is. Fémes Beck több művének témája a tánc, valamint a mozdulatművészet, az foglalkoztatta hogy a “lélekállapot” hogyan fejezhető ki egy-egy mozdulatban. Az 1910-es évek közepén készült Táncoló című fehérmárvány reliefje is ezt a tematikát dolgozza fel szobrászati eszközökkel. A márvány síkjából, alig kiemelkedő formák lágy megformálásának, az árnyékok finom játékának ellentmond a figura vaskossága, melynek archaizáló stílusa a legnagyobb felületek elvét követi, a női alak izmos törzsét szemből, a lábait majdnem oldalnézetből, a fejét pedig profilból látjuk.

Felirat/szignó

jelzés nélkül

Anyag/ Technika

Márvány / dombormű

Méretek

magasság: 32 cm, szélesség: 16 cm

Szakmai leírás

Fémes Beck Vilmos kiemelkedő ötvösművészeti tevékenysége mellett a századfordulós szobrászat kisplasztikai műfajának megújító alakja, aki a 20. század elején kibontakozó legfrissebb tendenciákat képviselte. A budapesti Iparművészeti Iskolán ötvösmesterséget tanult, ezt követően külföldi utazásai során gazdagította művészeti ismereteit: Darmstadtban, Párizsban, Londonban, Münchenben és Bécsben is járt. Megismerkedett mind a hildebrandi szobrászat elveivel, mind pedig a szecesszió eszméivel. Hazatérése után szemlélete a Nyolcak művészeti törekvéseivel rokonítható, 1911-ben és 1912-ben részt vett második, illetve harmadik kiállításukon is. Fémes Beck több művének témája a tánc, valamint a mozdulatművészet, az foglalkoztatta hogy a “lélekállapot” hogyan fejezhető ki egy-egy mozdulatban. Az 1910-es évek közepén készült Táncoló nő című fehérmárvány reliefje is ezt a tematikát dolgozza fel szobrászati eszközökkel. A márvány síkjából, alig kiemelkedő formák lágy megformálásának, az árnyékok finom játékának ellentmond a figura vaskossága, melynek archaizáló stílusa a legnagyobb felületek elvét követi, a női alak izmos törzsét szemből, a lábait majdnem oldalnézetből, a fejét pedig profilból látjuk.

Budapesti Történeti Múzeum

Tárgy itt található: Budapesti Történeti Múzeum

A Budapesti Történeti Múzeum, amelyet az Aquincumi Múzeum, a Vármúzeum, a Kiscelli Múzeum és a Budapest Galéria mint tagintézmények alkotnak, az...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.